
Szántó István
Related article
Világváros a Perc utcában – sziesztáznak a hajléktalanok – magyaros csendélet
Budapest Perc utca és környéke. A volt Goldberger Textilgyárral szemközti panel sorházak tövében hajléktalanok tanyáznak. Sok galamb az ezzel járó piszokkal és az...
Mire cuppannak az Olvasók – tarol a Frontin és a Rivotril – kíváncsi németek és románok a gráfon – egymásközt mondogatjuk, dugulj el
Teljes a szolgáltatás. Jómagam aki félévszázadott eltöltött a nyomtatott sajtó világában, még álmomban se reméltem, hogy egyszer teljjes interaktiv kapcsolatba kerülhetek valamennyi Olvasómmal....
Zöldre kékre allergiás vagyok – miért nem lettem teherautó sofőr – máig is tudom a színlátó tesztet
Ha van jogosítványa akkor biztosan tudja mi is volna a képen. Ha mégse – ez egy színlátó teszt. Ma már interneten is elérhető,...
Magyar abszurd – unokaöcsém naplójából – a nénikém kálváriája
A történet nem mai keletű. A helyszín Budapest, a fővárosunk ahol magasszintű az ellátás. Tudtam is róla. Bár ne tudtam volna. András...
Mongyon le…..nem maradunk Schwezoff nélkül – nem ez volt a legjobb napunk
Ezt a képet a Munkácsi vár udvarán készítettem. Semmi köze sem lesz ahhoz amit most írok. Ma lettem 65 esztendős. Jelzem ritka és...
A keddi Északban – interjú Trócsányi László, igazságügyi miniszterrel – a könyvem a kezében csupa reklám – benne , az utolsó miskolci akasztás – mi a véleménye a halálbüntetésről
Elkotyogom, az Észak holnapi számában olvasható egy interjú dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. Még pénteken ellátogatott a szerkesztőségünkbe ahol sok egyéb aktuális kérdésről...
Istálló rendszer – egy szerkesztőség egy hodály – amerikai módi – előnyök és érvek
A kép a harmincas évek amerikai szerkesztőségében készült. Ami kitűnik, hogy ott már akkoriban szokásban volt a termes redakció. Nálunk az ötvenes évektől...
Sofőröket keresünk Londonba – ez volt a csúcs – Keleten a helyzet stabilan nyugtalan – ahol a jogsit kilóra veszik –
Kárpátaljáról jelentkezem. Ungvár, Uzsgorod a nagy híd mellől. Mehetnék egy kicsit beljebb is , de minek. Annyira nem olyan jó itt. Bár a...
Van e kedve egy királyi leszármazottal pót-szilveszterezni a Vécsei kastélyban – most még jelentkezhet
Úgy néz ki, hogy szilveszterhez hasonló telt ház lesz ismét a Vécsei kastélyszállóban. Pót-szilveszter lesz pénteken este hét órától és ha minden rendben...
Menekülés mindenáron – hová merre ha mégis mozog a föld – lehet, hogy többet rakoncátlankodik
Vajon mire gerjed a kedves Olvasó? Mi az ami megfogja és veszi a fáradságot és ráklikkel? Ami ugye növeli a látogatottságot és generálja...
A vége egy nagy durranás – milliárdos brókerbotrány – beugrott a Kulcsár és a Rejtő neve – ma már boldogan élnek míg meg nem halnak – zárolni amíg csak lehet
Sosem tőzsdéztem, bár csábítottak. Mostanában sűrűn megkeresnek különböző befektetési ajánlatokkal. Mindig is ellenálltam, könnyedén – nem lévén felesleges tőkém. Ráadásul régimódi, konzervatív fószer...
Máig is körözünk, ha traffipaxot látunk – megjelent a Miskolci Naplóban – tűéles képet küldtek
Trabanton szállni élvezet. Akár ez a szám is szólhatott volna az autórádióban, amikor a Szentpéteri kapuban csaknem 80 kilométeres sebességgel mértek be a...
Aréna Pláza – rokkant parkolóban egy ötven milliós autó – magyar kártyával
Aki egy kicsit is vigyáz a kocsijára igyekszik úgy parkolni, hogy ne tudjanak szorosan mellé állni. Ugyanis nem ritka, hogy akinek ócskább a...
Ha támadnak védekezünk – amikor bömbölt a sziréna a Gyöngyvirág utcában – meneküljünk ha van hová
A nyolcvanas években egy délutáni szunyókálásomat egy éles szirénázás zavarta meg. Őrjítően bőgött a Gyöngyvirág utcában a villanyoszlop tetején rozsdásodó szerkezet. Ha meglátom...
Sosem hagytak magunkra – amikor ide lovagoltunk – majd egy lóért megvettük a földet – teszetosza az unió védelmi tanácsa
Igazából már kezdjük megszokni a tumultust. A hírekben is kezd visszaszorulni, hogy ma éppen mennyi migráns haladt át az országon. S hogy itt...
Kispeking a Józsefvárosban – nyomasztó a fertőtlenítő szag – zsugorodik a bazári biznisz
Jut eszembe, valamikor gyerekkoromban volt egy kétnyelvű mesekönyvem. Jin meg Csan a gazdag és a szegényparaszt történetéről szól. Tussal festett kínai betűk, mellette...

