Szinte havonta változnak a taxistársaságok. Miskolcon, de nagyon. Ma este is – szombaton -szokás szerint a hídtól a sarokig a  NAV-ig álltak az utasra váró kocsik. Megértettem, hogy az első a második sőt az utánuk következők se akartak beszállni egy hatszáz forintos boltba. Tapasztalatból, jó és együttérzésből előre szólók mielőtt ledobnám magam az anyósülésre, hogy csak a Toscánáig lesz egy hatszáz forintos fuvarom. Aztán aszerint , hogy milyen képet vág a kedves sofőr maradok vagy hátrább kullogok.Őszintén megértem, amikor az első elsírja – uram két órája várok itt egy utasra és ha most ezt a rövidet bevállalom ismét a végén kötök ki, s újabb két órát dekkolhatok itt. Mit mondhatok erre – lerohanom a legutolsót – ez egy Bestes volt – egy hete van a standon. Elmagyarázza , csak akkor tagadhatja meg a fuvart ha ápolatlan vagy ittas vagyok. Szerencsém volt egy stampedlivel és három napos borostával házhoz vitt. Még egyszer mondom nem haragszom az elsőre, átéreztem a problémáját.

Neki köszönhettem, hogy eszembe jutott – érdemes felhorgolni a miskolci taxis világot. Mielőtt feledésbe merülne a történetük. Ki emlékszik – valamikor a Kazincy utca elején az Avasi kávéház előtt volt a taxiállomás. A régi fotók szerint még a második világháború előtt is. Gyerekként láttam a régi Opelra hajazó Moszkvicsokat. A hasonlóság nem véletlen műve. Mint ismeretes a szovjetek jóvátétel címén felpakolták az opel gyárat, hogy ebben gyártsák a Moszkvicsokat. Nemcsak a gépeket a személyzetet, a munkásokat, mérnököket is magukkal csábították -némi erőszakkal. Közben ahogy teltek az évek – az opel kadet és a Moszkvics 407 majd a 408 között egyre nagyobb lett az aszimetría.Ki ne hagyjam – az akkori taxik jellegzetessége, a jármű jobb oldalán kilógó taxi óra. Ha jól idézem fel az emlékezetemben -olyan mentőláda méretű volt és induláskor le le kellett csapni. Innen eredhet a mondás, lecsaplak mint a taxiórát. Jó lenne látni egy ilyen megmaradt kortörténeti darabot, szívesen tanulmányoznám, miként is működhetett. Ehhez tartozott ott a kávéház falán egy telefonláda, amin keresztül a központ kiközvetítette a drótot, bediktálta a hívást. Ez az ósdi rendszer mindaddig élt Miskolcon mígnem kaptak engedélyt URH forgalmazásra, A háború után egy ideig szabad volt taxizni privát vállalkozásban. Hirtelen mint az élet más területén – egyszer csak  felszámolták a MATEOSZ-t – ez a magán-teherfuvarosok országos szövetsége volt.( Apám is tagja volt egy nagy amerikai dzsippel – így élesben tudom a sztorit.) Folyt. köv. ( Láttam a taxisokat , hogy a várakozás közben interneteznek – ha véletlenül ide tévednek – cserélhettünk – ha felteszik a szantograf.hu t  cserébe kiteszem a telefonszámukat. Mindannyian egyformán rosszul járunk – jeligére írhatnak erre.)

Folyt köv: Majd az átkosban a miskolci taxik kezdetben Pobjedák, Moszkvicsok, később Warsavák.  Messziről megismerhetők, mert a tetejükön csomagtartó és az ablakok alatt fekete fehér kockasor.Az óra már bent van a kocsiban, de URH csatornát még nem kapnak. A Volán egyik melléküzemága – vezetője jó ideig Kővári Kázmér, aki elvitathatatlan érdemeket szerzett a miskolci salaksport támogatásában, szervezésében. Igazi autós motoros szakember. Máig is sajnálom, hogy amikor Autó-Motor újságtól megkerestek, térképezzem fel a XVI.-os Autójavitó hejőcsabai telepét sok jót nem írhattam. Ott nem is sokáig vezette a szervizt. Hogy milyen problémák adódtak ott akkoriban arról majd később írok.

A miskolci magántaxizás jóval a rendszerváltás előtt, úgy a  nyolcvanas évek elején derekán indult be. Egyre másra alakultak a taxis gmk-k, csoportok, s a gyilkos harc az utasokért. Folyt köv: