A képen látható blokkolót a miskolci köztisztasági vállalatnál – illetve az utódjánál az AVE egyik irodájában fedeztem fel. Legálisan megvettem, bízva abba, hogy a sajószentpéteri órás mester barátom életre kelti. Nagyon nem akartam vele blokkolni, de mivel szép emlékek fűznek ehhez a műszerhez, gondoltam megszerzem és gyarapítom a gyűjteményem.
Életemben először a miskolci belkereskedelmi szállítási vállalat Szeles utcai portáján pontosan 13 évesen találkoztam ilyennel. Nyári alkalmi munkás voltam Hallgató Lajos autóvillamossági műhelyében és reggel hat órakor nekem is ott kellett sorakozni egy félbarna cetlivel – ezt becsúsztattam az óra alsó résébe – és a csoda szerkezet rápecsételtette az érkezési időt. Kifelé menet hasonló volt a procedúra. Okos keletnémet találmány. Szeretném legalább úgy megcsináltatni , hogy a szerkezet mutassa a pontos időt. Blokkolnia már nem kellene.
Nekem viszont még mindig kell. Remélem még nagyon sokáig. Nálunk ez automatikusan megy – zsebben a kártya – elhaladunk a jelfogó előtt – naponta többször is – a gép pedig ki be regisztrál. Persze, ezt már ki lehet játszani, a régit semmiképpen se, ha csak nem adtam egy sört a portásnak. Akkor ugyanis szívesen berakta helyettem a kartonomat a megadott időre. Itt viszont csak úgy lehet mókuskázni, ha kifelé menet már nincs nála a kártya, azt rábízom valakire, aki helyettem húzza majd le a kért időbe.
Tehát a sokat látott blokkoló órák nagyon okosak, dörzsöltek – akár csak mi.
Várom az ügyes kezű mestert.
szantograf.hu
