SzántóGráf

A fejlődés két irányú – vasút helyett busz – hová lett a mezőcsáti vicinális

mezőcsáti vasut keresztje

Pontosan hat éve nem jár személyszállító vonat Mezőcsátra. Nehéz volt megszokni, zűrős volt az átállás. A busz drágább volt akkoriban mint a vasúti jegy. Akik megszokták a kényelmes zötykölődést azok nehezen akarták tudomásul venni, hogy egyszer mindennek vége. A fejlődés megállíthatatlan – előre és hátra.

Hiszem, hogy ezt a kérdést túl is tárgyaltuk – engem is csak a nosztalgia késztetett erre a témára – jómagam néhányszor utaztam ezen a szárnyvonalon. Nyéken akkor is át kellett már szállni. Ám volt időszak – amikor annyian dolgoztak a miskolci kohászatban, hogy a csáti vicinális egyenesen a gyárba pöfögött. Aki mostanában arra jár még mindig érezheti a levegőben a mozdony füstjét sőt ha jó a szeme és a fantáziája látja is a gőzöst.

Szörnyű állapotban van a hajdani szép állomás, nem egy műremek, mégis kár érte. Mint ahogyan a környező infrastruktúra, a váltók és és a sorompók is rozsdásodnak. A sínt meg lopják. Jól is teszik, van aki ingyen felszedi és elviszi a MÉH-be.

szantograf.hu

Exit mobile version