SzántóGráf

A repülő amitől nem kell félni – van már ernyő a kisgépeken – minek szállni amikor a föld forog

Nagyon-nagyon nem kedvelem a repülést. Bár sokszor volt alkalmam ezzel utazni mégis mindig hezitálok ha fel kell rá ülnöm. Hiába mondogatják a barátaim , jóakaróim, hogy sokkal több a közúti mint a légi baleset. Hiszek nekik. Ám ha nem muszáj inkább autózom, vonatozom.

Elmondom miért. Az magyar gép amellyel a hetvenes évek elején mentem Németországba, nem sokkal később a tengerbe zuhant Dániában. Után Moszkvába kellett volna mennem, de kihagytam éppen e miatt. A békéscsabaiak Kievnél zuhantak le ezzel a géppel amire már jegyem volt.

Talán 1977-ben egy közvetlen szomszédom Prikop Gyuri Malév gépe esett le Romániából. Indulás előtt még győzködtem, hogy ha nekem ilyen szép sötét olajzöld Volvom lenne biztosan nem repülővel mennék Törökországba. Erről még annyit, hogy a pilóta jelezte a románoknak a veszélyt. Engedélyt kért , hogy az egyik katonai repülőtéren leszállhasson. A román barátaink nem járultak hozzá e miatt a kukoricásban kellett letennie a gépet. Szerencsére a felesége megmenekült.

Talán 1996-ban kellett meg megint repülőre ülni, egy olyan úticélra ahová mással nem mehettem. Próbáltam ellazulni, a kelleténél többet inni, de hiába. Győzött a szorongás és egyre józanabb lettem.

Különben nem értem, hogy nagy gépekre miért nem lehet ejtőernyőt eszkábálni. A kicsiken már van és jól működnek. Vagy itt fent látható a magyar találmány a léghajó, amit mi csináltunk először a világon. Sokak szerint a repülőt és a léghajót biztonságosan lehetne házasítani. Lassabb de biztonságosabb és a mostaninál is nagyobb méretekben megvalósítható.

S ami már dolgoznak, hogy műholdas blokkolóval felszállnak egy bizonyos magasságba majd megvárják, míg a föld kívánatos célállomása alájuk forogjon. Több mint fantasztikus.  Már tudományos is. Lehet, hogy a Malév idejében dobta be a törölközőt, érzékelték milyen forradalmi változások várhatók a légi tömegközlekedésben.

szgráf

 

Exit mobile version