Antrax a fehér por, ugye milyen ismerős.
Volt egy időszak a terrorizmus elleni harc kezdetén amikor borítékban küldözgették a lépfenét okozó antraxot, a fehér port. Ami bőrön át belégezve azonnali kínhalált okoz.
Na már most nekünk is lehet ilyen porunk csak ki kell tenyészteni a spórákat.
Arra is emlékszem, hogy mennyien szórakoztak ezzel, politikusoknak, ismert embereknek küldözgették a lisztes, porcukros kopertákat. Ilyenkor kiszállt a katasztrófavédelem, felvették az űrruhát és vizsgálódtak. Nos, szerencsénkre minden ilyen riasztás csak vaklármának bizonyult.
Közben terjednek a hírek, hogy ezek a marhák illegálisan kerültek be az országba Romániából, ahol elég gyakori ez a fajta betegség az állatok körében. Ahol ugyanis az állatorvosok megvehetők ott minden megtörténhet.
A helyzet bonyolult. Akiknek érdekük azok már politikai szálakat is szőnek a történtek köré.
Nos, íme a legújabb hivatalos verzió.
A tiszafüredi lezárt legelőhöz közel eső feketeréti nádas került a hatóságok látószögébe a lépfene megbetegedések lehetséges forrásaként a járványügyi nyomozás során. A nádas környékére a hatóságok legeltetési tilalmat rendeltek el, valamint – a további megbetegedések megelőzése érdekében – az országos főállatorvos kiterjesztette a megelőző vakcinázás területét.
Lépfenéhez hasonló tünetekkel hullott el két szarvasmarha, a fertőzött állományhoz közel eső két húshasznú szarvasmarha telepen. A járványügyi nyomozás kiderítette, hogy az állományok között a kapcsolódási pont a közeli nádas, melyen az érintett állományok áthaladtak. A laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak, a hatóságok a legelő állományokat helyi zárlat alá helyezték. Az érintett állományokból az utóbbi hetekben nem történt kiszállítás. Fontos, hogy a nádasban történő tartózkodás önmagában nem jelent humán-egészségügyi kockázatot! A hatóság kéri azokat az állattartókat, akik szintén áthajtották állataikat a területen és megbetegedés tüneteit észlelik állományukban, haladéktalanul értesítsék a helyi állategészségügyi szolgálat szakembereit.
Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány és ivóvíz útján fertőződnek. Mivel, a fertőzött állatból származó spórák a talajban évtizedekig túlélhetnek, ezért rendkívül fontos, hogy az állati hulladékok kezelése az állategészségügyi szabályoknak megfelelő legyen, azok a környezetbe nem kerülhetnek!
