I. Mezőzombori Csülökfesztivál 2014. augusztus 29-31.

Mi az: barna sörben, de borban is lehet pácolni, készítheted karfiolsalátával, hagymával vagy kacsazsíros krumplival; cserépedényben sütve, cipóba sülve, olajos káposztával vagy kakukkfüves erdei gombás krumplival társítva is fenséges, de kuktában, babbal, vagy pörköltnek tálalva sem másodrangú…?
Ugye kitalálták? Nos, ez kérem szépen a csülök. És hogy miért éppen Mezőzomborban? Hát, erre is meg van a magyarázat.
A Tokaj hegyalja kapujában lévő település lakói egy ideje arra lettek figyelmesek, hogy a környékén lévő falvakban egyik fesztivál követi a másikat. Meghányták vetették a dolgot, s végül arra jutottak, hogy ők is megszerveznek egy igazán belevaló, helyi fesztivált.
Mezőzombor a Tokaj-Hegyaljai borvidék része, a település határában jó fekvésű, kiváló szőlőterületek találhatók. Az itt szüretelt szőlőből ízletes, zamatos borok készülnek. Emellé igazán elkélne egy kis harapnivaló, gondolták a helybéliek, s mivel a finom falatok készítésének csínját-bínját mindig is jól ismerték (nem véletlen, hogy messze földről jártak ide az ízes csülök-pörköltekre), így aztán megszületett a Csülök Fesztivál gondolata. A csikós- és fogathajtó bemutatókkal tarkított augusztus végi rendezvényen gasztronómiai különlegességek, betyáros hangulat és egy igazán belevaló csülök-főzőverseny egyvelege várja az érdeklődőket Mezőzomborban.
Lesz itt Ihos Józsi kabaré és Hevesi Tamás, Fantom zenekar Nagy Feróval és kaszkadőr bemutató, betyárok és csikósok nagy számban, és persze a családosok sem csalódnak, hiszen számos egyéb szórakoztató program is várja az idelátogatókat.
Mezőzombor
Nevét Lehel vezér fiának, Zumbó vezérnek nevéből származónak tartják. Mezőzombor a Tokaj-hegyaljai borvidék része, Észak-Alföld legészakibb csücske. Az UNESCO Világörökség Bizottsága, mint kultúrtájat, 2002-ben felvette Tokaj-Hegyalját a világörökségi listára, Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. Mezőzombor tősgyökeres zsellértelepülés volt, mióta világ a világ. Sertést és marhát tartottak leginkább. Az Árpád-kori település címerében ott a kalász és a szőlő. Nevét az oklevelek 1298-ban említették először. Azóta többször elnéptelenedett majd újra benépesült. A település kétarcú, a Tokaj-Hegyaljai hegyvidékhez és az Észak-Alföldhöz egyaránt tartozik. Külterületein kiváló szőlőültetvények vannak, míg a település magja már az Alföld jegyeit hordozza, még mindig működő tanyavilággal, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel.
A csülök
Van belőle első és hátsó. Az első általában 60-90 dkg között van, míg a hátsó akár 1,5 kilónál is több lehet. A csülök bőre általában kétszínű, ami a feldolgozás módjától függ. Ha pörzsölik az állatot, akkor sárgásabb, ha forrázzák, akkor fehérebb a színe. A csülköt csontosan vagy csont nélkül lehet venni. A bőr és hús között jelentősebb mennyiségű zsírszövet található. A hátsó csülök a comb és a köröm között leledzik. Ez az állat lábszára. Az első csülök a lapocka és a köröm között van, ez az első lábszár. A csülök készíthető egészben sütéssel, pl.: ropogós csülök, vagy főzéssel, pl.: kocsonya, vagy apróhúsnak, pl.: csülökpörkölt. Apróhúsos ételhez érdemes a csont nélkülit venni, vagy ki kell csontozni. A csülökben több érdekes rész van. Ilyen a csülök henger alakú húsrészei és a lapockához közelebb eső húsrészek találkozása, a madárka. Ez talán a csülök legporhanyósabb része.