Hagyományőrző modernizáció garantálhatja Tokaj-Hegyalja felemelkedését

Lezárult a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék világörökségi kezelési tervének társadalmi egyeztetése – A kezelési terv mentén végrehajtott fejlesztések révén Tokaj-Hegyalja Európa és a világ legrangosabb világörökségi borvidékei mellé emelkedhet

Tokaj-Hegyalja, 2014. szeptember 30. – Lezárult a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék világörökségi kezelési tervének társadalmi egyeztetése. A széles körben tartott egyeztetések mentén összeállított, és most elfogadott kezelési terv célja biztosítani, hogy Tokaj-Hegyalján az eljövendő évek átfogó fejlesztései elősegítsék a borvidék UNESCO világörökségi értékeinek kibontakozását. A Tokaji borvidéken minden érintett egyetért abban, hogy a világörökségi cím olyan nemzetközi rangot és megbecsülést jelent a térségnek, amely egyben jelentős kulturális, turisztikai és ezáltal gazdasági &e! acute;rt& eacute;ket képvisel a régió és az ország számára.

A kormány által tavaly év végén elindított BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program határozott célja biztosítani, hogy a borrégió középtávon vezető szerepet töltsön be Európa világörökségi borvidékei között. Ennek az évtizedes fejlesztési programnak egyik alapdokumentuma a most elfogadott kezelési terv és az ennek alapján születő kezelési kézikönyv. A komplex fejlesztésekre az évtized végéig akár több mint 100 milliárd forint fejlesztési forrás is érkezhet a régióba.

„A világörökségi cím, az örökséggel való gazdálkodás kötelezettsége egyedülálló esélyt kínál egy korszerű, komplex tájgazdálkodási és borvidéki modell újraépítésére a XXI. század elején. A kezelési terv ennek a folyamatnak az egyik alapdokumentuma” – hangsúlyozta Soós Gábor, a kezelési terv összeállításának koordinálását végző Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ főosztályvezetője, aki ugyanakkor kiemelte, hogy a kezelési tervben foglaltak csak az érintettek teljes összefogása mentén valósulhatnak meg.

A kezelési terv létrejöttében kiemelt szerepet játszott a borvidék fontos szereplőinek konszenzusra törekvő együttműködését gyorsító és katalizáló Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Világörökségi Gondnokság. Az intézet az elmúlt 1 évben koordináló szerepkörénél fogva, innovatív módon erősítette az érintettek elköteleződését a dokumentum elkészítése iránt. Ez azért is volt fontos, mert a kezelési terv megalkotása során kiemelt feladatként hárult a készítőkre az esetleges érdekütközések feloldása. „Fontos látni, hogy a Tokaj Borvidék vil&aac! ute;g&oum l;rökségi státuszát megerősítő most elkészült kezelési terv sok fontos szabály és korlát meghatározása mellett egyedülálló fejlesztési lehetőséget biztosít a térségnek. Tokaj-Hegyalja fejlesztési programja és a források hatékony felhasználása csak a világhírű borvidék értékeinek megőrzése, a világörökségi kultúrtáj megóvása és a hagyományok ápolása mellett történhet” – mondta a kezelési terv kapcsán Kolozsváry-Kiss Árpád, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program intézkedéseinek végrehajtására életre hívott fejlesztési tanács operatív munkájáért felelős nonprofit kft. vezetője szerint éppen emiatt volt fontos, hogy a dokumentum széleskörű társadalmi egyeztetésén számtalan észrevétel és konstruktív javaslat érkezett a tervezethez. „A kezelési terv a fejlesztési program egyik fontos pillére, sok szempontból mérföldkő a hazai örökségvédelem rendszerében is” – hangsúlyozta Soós Gábor.

Arról mind a Forster Központ, mind a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács képviselői biztosították a társadalmi egyeztetés résztvevőit, hogy a kezelési terv nem az asztalfióknak készült, hanem egy valóban figyelembe veendő dokumentum. „A kezelési terv végrehajtásáról kormányrendelet készül, amelynek hatályba lépését követően egy kézikönyvet is összeállítanak. Ez mindenki számára kézzelfogható módon írja majd le az elvégzendő feladatokat, az operatív tudnivalókat” – emelte ki Kolozsváry-Kiss Árpád, aki hozzátette, hogy a világörökségi kezelési tervet hétévente felülvizsgálj! ák és pontosítják majd, hiszen az elért eredményeket, a visszacsatolásokat, valamint az idő közben felmerülő változásokat rendszeresen be kell építeni a dokumentumba.