A vállfa nem a miénk – történelmi párhuzam – a butikot felszámolták

Kaptam ezt a képet. Nyilván azért mert a díszes vállfán olvasható Szántó divat üzlet Miskolc. Aki küldte feltételezi, valami közöm lehet családilag ehhez a céghez.
Mondhatnám, ahogy mondani szokás – a hírt nem cáfolom és megerősíteni se kívánom. Komolyabban, semmi közöm hozzá , családilag sem. Viszont tudom, hogy úgy a Széchenyi út 26 szám környékén vagy a gömbös játékboltnál volt egy Szántó divatáruház. Nem is akármilyen. A tulajdonosát munkaszolgálatosként megölték. A régi almanachokban sokat írnak róla. Jó hírű üzlet volt, a háború után államosították és beolvadt a Miskolci Ruházati kereskedelmi vállalatba. A volt tulajdonos leszármazottai soha semmilyen jóvátételt nem kaptak.
Megjegyzem – hamarosan megírom a ruházati vállalat privatizációs történetét. Történetét ? Rémtörténetét!
Aki valamilyen adalékot tud ehhez szívesen elfogadok minden információt.
Gondolom Viszlai úr és Józsáné sok érdekes információval szolgál majd.
Ami a divatáru bolt dolgot illeti – igen a rendszerváltás előtt, a nyolcvanas években amikor meghirdették a szabad vállalkozások szellemét éltünk a lehetőséggel.
Nyitottunk egy üzletet Miskolcon a Széchenyi út 33 szám alatt. Nem volt valami nagy hat négyzetméteres butik volt, ha hárman bementek négynek ki kellett jönni. Itt kell leírnom, hogy a miskolci szoci önkormányzat első intézkedései között volt ennek a boltnak a felszámolása. Műemlékvédelem címén. Természetesen minden ellenszolgáltatás nélkül.
Ha most valaki párhuzamot von a Szántó divatáruház és a mi Judit butikunk között rosszul teszi. Az előbbi esetben nyílt sisakkal tették amit elhatároztak.
A vállfát megpályázom, ha eladják, szép emlék.