Sisi a császárnő vendége voltam – megnéztem a palota a fűrdőszobáját

Ma délután volt szerencsém megnézni a Hofburgban a Sisi állandó kiállítást. Régóta készültem rá. Hogy mi minden látható ott az akár az interneten is nyomon követhető. Inkább az úgynevezett egyéb részletekről szólnék.
Az osztrák idegenforgalmi hivatal csudára cseles egy társaság. Noha folyamatos meghirdetik, hogy a nemzetközi újságíró szövetség tagjait ingyen fogadják, ezt ne tessék komolyan venni. Üzenem a kollégáknak, hogy ez egy féligazság, ami már a szívatás határát súrolja. Csaknem húsz euró a belépő , de a zsurnalisztáknak előzetesen be kell jelentkezni a Schönbrunnban lévő irodában. Online nem lehet csak személyesen. A két objektum között félnapi járótávolság tömegközlekedéssel oda- vissza.
Persze a 20 euróért nem akármit láthatunk.
Megnézhetjük azt az egy tonnányi arany étkészletet amit a császárné felhalmozott. Gondolnak a magyarokra is a bejáratnál egy speciális elektromos idegenvezető készüléket adnak, amin csak be kell nyomni egy számot és már is halljuk a látottakkal kapcsolatos infót. Csudajó megoldás.
Maga a kiállítás, a tematika emberközeli.
Tetszett az ebédlő szalon, ahol a teljes udvartartás étkezett. Kint a tárlóban a séf képe és szobra valamint konyhaeszközei. Szerethették a hasukat mert nagy becsben tartották a konyhán szorgoskodókat.
A terítésénél olyan egynégyzetméternyi abroszból formázták a szalvétát, attól függően, hogy mi volt a menü. Ezt a fajta hajtogatást amiben a plisszírozás is belefért két ember ismerte. Utánozhatatlan művészek voltak. Udvari etikett, mindenki csak a mellette ülővel társaloghatott. Mindenkinek egyszerre szolgáltak fel, mert ha a császár végzett illő volt a többieknek is udvariasan befejezni az étkezést. A császár gyorsan evett mindig ő volt az angyal így megesett, hogy a többiek éhen maradtak. Fura szokások.
Aki a császárnőről bármit tudni szeretne itt töményen megkapja.
Magas szép nő, pici lábbakkal, ruhái, hálóingei és minden egyéb személyes tárgya megtekinthető. Bordásfala is megvan, mert szeretett tornázni. Nem messze ettől a kor csodája egy impozáns fürdő szoba – ezt lényeges kiemelni, mert ez volt az első a palotában. Az ágya széles nagyméretű, de ahogyan figyeltem ma már kényelmesebbek is vannak. Egy intimitás, a császár hálószobája legalább háromszáz méterre van. Tessék gondolkodni milyen szervező munkát jelentett, jelenthetett a családi légyottok megszervezése. Azon a sok egybenyíló szobán át nem lehetett valami egyszerű oda vissza osonni. Egymáshoz.Ja és ki kezdeményezhetett?
Ez egy háromszobás panelben nem gond, de abban a sokszobás hodályban nagy kaland volt.
Ki ne felejtsem, van egy vasúti fülke modell, életnagyságú. Ebben a császárnőnek egy kabinja van, és mellette a mosdó. A fülke előtt egy ülőke, utazáskor , hogy is mondjam a társalkodónője ott felügyelte.
Érdekesség, az orvosának az úgynevezett sebészeti készlete, amiben foghúzótól a szikéig minden szükséges eszköz be van zsúfolva egy bőrzsákban. Ugyanitt a nesszeszeres utazóládikó a kencefincékkel.
A fürdőszobából nyíló sarokban egy kis angol vécé, eredeti bécsi porcelánból, szép deszkával és rejtett lehúzóval. Érdemes lenne lemásolni és hasonlót árulni. Hogy mindenkinek volt e külön vécéje a palotában aligha hiszem, semmi jel nem mutat erre.