Amerikai tudósok új, tőkepiaci mozgásokat prognosztizáló modellt dolgoztak ki
A Miami Egyetem fizikusokból, természettudósokból, informatikusokból és pszichológusokból álló tudóscsoportja olyan modellt dolgozott ki, amelynek alapján hitelesen prognosztizálhatók a valószínűsíthető komolyabb tőkepiaci elmozdulások, a ritkán előforduló igazi tőzsde krachokat is beleértve. A modellező tudóscsoport vezetője, Dr. Neil Johnson, a Miami Egyetem fizika tanszékének vezetője, volt oxfordi professzor – akinek számos publikációját idézte a Wall Street Journal – az Alapblognak adott interjújában elmondta, hogy olyan helyzet érzékelhető most – legalábbis a modellszámítás alapján –, mint amilyen nagy piaci rengések közvetlen formai előzménye szokott lenni.
Az egymástól eltérő tudományágakra szakosodott kutatók egy csapatba tömörülve visszamenőlegesen nagyszámú válságszituációt és egyéb nagyobb piaci változást „profilíroztak” úgy – fizikai, matematikai, politikai, pszichológiai vizsgálatok mentén –, hogy modelljük alapján pontosabban „belőhetőek” a várt és váratlan külső körülményekre adott emberi, illetve gépi (robot) reakciók és azok erősen valószínűsíthető következményei. A tudóscsoport vezetője, Dr. Neil Johnson az Alapblog újságírója, Zentai Péter kérdésére elmondta, hogy a modell most azt üzeni, hogy nagy valószínűséggel a vihar előtti csend állapotában vagyunk. A mostanihoz hasonló szituációk előzték meg például a 2007 és 2009 közötti óriásválságot is.
Az új modell abban különbözik a korábban létrehozott „piacfigyelő” modellektől, hogy egyszerre több tudományág eredményeit integrálja. A tudóscsapat 2006 óta figyeli a jelentős piaci elmozdulásokat. Több száz viszonylagos vagy kiemelkedő mozgás – köztük a nagy hitelválság – „profilját” rajzolták meg aprólékosan: az emberi viselkedéseket, továbbá az időközben óriási jelentőségűvé vált gépi (robot) viselkedést, valamint a társadalmi, politikai-, gazdasági- és pénzügyi körülményeket is modellezték.
Szokatlanul hosszúra nyúlt az alacsony volatilitás időszaka, amely még mindig tart. Ugyanakkor szaporodnak felettünk a viharfelhők: gondoljunk csak a nemrég történt meredek árfolyamesésre! A jelenlegi helyzet fő jellegzetessége, hogy a legkülönbözőbb természetű, a piacokra nézve tulajdonképpen kis jelentőséggel bíró hírek (politikai, természeti, egészségügyi fejlemények), vagy akár megalapozatlan pletykák is képesek – nem tartósan, de pregnánsan – hirtelen irányokat szabni részvényárfolyamokban, a deviza- és nyersanyagpiacokon. Hirtelen árfolyamzuhanáshoz vezetett Európában(!) az a hír, hogy egy amerikai orvosnak Ebola-gyanús tünetei voltak, miközben a New York-i földalattin utazgatott. Az ilyen helyzetekben jellemzően olyan történések, hírek vetnek véget s indítanak be masszív fordulatot, amelyeknek előzőleg nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Ilyenkor a befektetői stratégiák egyre inkább uniformizálódnak, szinte az összes szereplő egyidejűleg birkaként követ mintákat, másolja a többieket. Mindeközben azonban egyre idegesebben szeretne mindenki magasabb hozamokat elérni s így egyre többen kezdenek kiszámíthatatlanul cselekedni. Kezdik megengedni maguknak, hogy az átlagosnál nagyobb haszon szerzése érdekében kilépjenek a fair játék keretei közül, azaz túl akarnak járni a többiek eszén. És nincs az a viselkedési, kereskedési minta, ami ha egyszer valakinél bevált – ne igyekeznének mind többen utánozni.
Ez a működési modell akár a politikai életre is illik: történelmi minták tucatjaival támasztható alá, hogy kormányokat buktathatnak meg – eredendően csekély jelentőségűnek tetsző ügy miatt generálódó – utcai tiltakozások, vagy háborúk is kitörhetnek kis jelentőségűnek tűnő viták miatt. Dr. Neil Johnson felhívja a figyelmet arra, hogy egyensúlyi állapotot csak két politikai főszereplő – korábban USA és Szovjetuniő – képes tartósan kialakítani. Ez a világ azonban az információs és más technológiák felgyorsulása miatt nem térhet többé vissza, sőt, félelmetesen szaporodik a meghatározó szereplők száma. Olyanok kerülhetnek egészen hirtelen előtérbe, akik „tegnap” még nem is léteztek: például az IÁ (Iszlám Állam).
A pénzpiaci ügyleteket bonyolító ultragyors robotok kapcsán a professzor elmondta, azok mégiscsak emberek által kifejlesztett programok alapján tevékenykednek, s így a robotok tulajdonképpen kiszámíthatóbbak, mint az emberek. Az is igaz viszont, hogy az algoritmusok csak egészen rövid távra cselekednek, amelyek elméletileg – sőt egyszer már a gyakorlatban is tapasztaltuk, amikor négy évvel ezelőtt a New York-i tőzsde percek alatt valós fundamentális okok nélkül, 10 százalékot esett – elképesztő gyorsasággal eladási (vagy vételi) pánikot generálhatnak, akár tőzsdekrachhoz is hozzájárulhatnak.