Mi van az asztalon – ha déltájra időzítik a meghívást – vége a dúskálásnak

Minden vendégnek egy egy ilyen tálcán kínálták a harapnivalót az egyik fontos minisztériumban. Guszta és a pogácsák és az aprósütemények ízletesek voltak. Kétfajta ásványvíz és apró notesz tollal – ez várta az újságírókat. Több volt a terítés mint a vendég így mindenkinek mindenből duplán jutott.

Egyébként észrevehető, hogy minden állami intézményben az újságírókon, a sajtó megvendégelésén takarékoskodnak. S minél flancosabb a hivatal annál szerényebb a catering. Ez helyes.

Budapesten a kollégák egymás között cserélik a különböző tájékoztatók meghívóit. Amit előre lehet tudni, hogy ha déltájban, mondjuk 11 órakor kezdődik valamilyen fontos bejelentés és valamelyik Duna parti szállodában akkor már nem lesz gondunk az ebédre. Ritkán csalódunk, de általában jó a megérzés. Bármilyen is a helyzet a telefonos mobilszolgáltatók fogadása a legpazarabb ott az ínyencek is megtalálják a kedvencüket.

Most jön a pártok karácsonyi fogadása. A kormányzó párt a parlamentbe  hívja a szerkesztőket. A többiek pedig már mint a templom egere legfeljebb egy egy üdvözőlapot vagy kellemes ünnepeket című emailt küldenek. Elég is ez.

Régi szép idők amikor még minden valamirevaló cég mappákat és bőrnaptárakat küldözgetett ezekben a napokban. Mellé egy egy üveg konty alávalóval. Dúskáltunk a földi jóban, vannak kollégák akiknek a nyolcvanas évekből egy szekrényre való határidő napló gyűlt össze. Már csak ara várunk, hogy mikor esnek egybe azok a fránya napok amikor újra hasznosíthatjuk ezeket a szép ajándékokat.

( Ma nem volt napi Schwezoff – sebaj viszont a könyv szerkezetileg összeállt akit érdekel kaphat egy előzetest belőle. Ez komoly. A téma nem üzleti jellegű tehát az információ ingyenes.)