SzántóGráf

Mit mutogat Osztyapenko – hős volt míg hagyták – egy sivár szoborparkban múlatja a végtelen időt

A  velem egykorúak ilyen távolból is felismerik – ez nem más mint az Osztyapenko szobor amely a Balaton irányába vezető út elején terpeszkedett a rendszerváltás idejéig. Ez volt az a szovjet parlamenter akit a németek orvul legyilkoltak. Vagy ahogyan mostanában átírták a történelmet maguk a vörös hadsereg hősei géppuskázták le a saját tisztjüket. Tévedésből vagy ki tudja miért. A lényeg, hogy Osztyapenko  fehér zászlót lengető monumentális emlékműve  ma már egy kietlen szoborparkban árválkodik.S ez már így is marad. Örüljön , hogy nem zúzzák be. Mert ilyen a világ, egyik nap hősök vagyunk majd másnapra kiderülhet, hogy meggyávultunk és sárosak vagyunk. Ki tudja miben, de valamiben.

Egyébként számomra ez a szobor mindig is a szabadságot, a pihenés kezdetét jelentette. Félre ne értsék, nem balos eszmevilágomat szeretném ezzel bizonygatni.  Nekem ez az emlékmű, az M7-es sztráda elválasztó vonalában azt jelezte – a magyar tenger felé tartok.  Osztyapenko a Balaton felé integetve jelezte – kezdődik a vakáció. Hurrá  nyaralunk. Visszafelé viszont  ennek az ellenkezőjét vége a gondtalan napozásnak.

Exit mobile version