Ha jól emlékszem nemrégiben írtam – Kómában a cementgyár. Nos azóta sok mindent hallani, nincs megegyezés a Holcim és a távolban élő tulajdonos között. Aki hosszú huzavona után pert nyert. Jogerősen. És ígéri újra lesz cementgyár.
Bevallom nem is tudom mit szeretnék minek is örüljek. Amikor még ott füstölt az orrom alá és az egész környéket porozta a csudába kívántam. Mentségükre szóljon, a Holcim tudta, nem szívesen látott vendégek így aztán kilóra vették az ellenük protestálókat. Támogatták mindazokat akiktől tartottak, jótékonykodtak ahol csak tehették és megfizették a sajtót is, természetesen zsíros hirdetések formájában. Nekem ebből sajnos semmi nem jutott a szürke szilikózist okozó poron kívül. Így aztán nagy a szám, s amikor a komában címmel merengtem a történteken az utolsó szóig az igazat írtam. Azt is, hogy sajnos sok ember munkája, megélhetése veszett oda a gyárbezárással. Az akkori olcsó ukrán cementtel meg sikerült a piacot megteríteni nekünk meg oda lett egy iparűzési adót búsásan pengető nagy cég.
S most meghívtak a fent közleményben egy közmeghallgatásra a miskolci polgármesteri hivatalban. Kíváncsiak, legyen ne legyen új cementgyár a régi helyén. Természetesen ha lesz alaposan a körmükre néz a környezetvédelmi felügyelőség. Bízzunk meg bennük. Menjünk el a közmeghallgatásra és szólaljunk fel, kérdezzük meg, miért jó ha újra lesz HCM és mi bajunk lehet ebből. Kinek lesz ez jó és kinek árt majd ha ismét sok száz ember megélhetését biztosítják ott.
Ahogy elnézem a tettrekészséget – lesz még ébredés a kómából. Menjünk sokan a köz-meghallgatózásra. Hátha okosabbak leszünk. Előre mondom, cementtel nem lehet megvenni. Álláspontom betonszilárd.