Nekünk is lesz nagy falunk – ami kell az kell – különben lőhetnénk is – legyen a kínai minta

Kezdjük a berlini fallal. Én még láttam 1971 – ben. Emlékezetem szerint három nap alatt épült meg, német precizitással. Esetleg az akkori mérnökök ha még élnek szívesen segítenének nálunk a szerb -magyar határon. Ennél gyorsabban és tökéletesebben még nem épült fal két eszmerendszer között.

Ne feledkezzünk meg a kínai nagy falról, amelyet még az űrből is látni. Mi lenne ha ennek mintájára terveznénk a miénket. Kitűnő turisztikai látványosság lenne. Ha vissza gondolok egy pár évtizedre, a mi egyszerű elektromos vasfüggönyünk se veszett kárba. Drótszálanként, darabokra vagdosva adtuk el az ilyen betyár romantikára éhező nyugatiaknak.

Na de, menjünk tovább, az izraeli nagy fal, ami nyolc méter magas szabályos autópálya övezi tökéletesen bevált. Itt tényleg, szó szerint, az eltérő multikultúrák keveredését akadályozza meg. Erre mondták, rasszisták és apartheidek, fasiszták mert nem engedik maguk közelébe az öngyilkos robbantgatókat.

S ami lényeges – ha engem kérdeznek – már korábban se támogattam volna a határok megnyitását. Olyan kellemesen bizsergető frász fog el mai is az osztrák-magyar határ átlépésekor. Pedig már nincs eldugdosni valónk se ki se be. Azt viszont tudom, hogy a nagy népvándorlás következményeként  több száz különböző utazó bűncselekmény típussal gazdagodtunk.

Tehát, tetszik nem tetszik, kell a nagy fal a déli határra. S ha ez így megy akár Fűr Lajos módra a körkörös védelmet is megteremtjük. Ha nem akarjuk, hogy kiszorítsanak minket innen  a Kárpát medencéből.

Hogy ki építi a falat, a falakat , kinek lesz ez nagy biznisz az még nem dőlt el. Ha én kapom – nem reménykedem ebben – akkor egymásba süllyesztett betonlapokkal álmodnám meg. Vannak cölöp leverő gépek, amelyek óránként akár húsz kilométert is behálóznak. S ezek közé kellenek a betonelemek. Mellé ínfra sorompók, hogy idejében jelezzék a határ sértésre készülőket. Lő tornyok? Ezen még  gondolkodnék, ez már durva lenne. Viszont egri asszonyok módjára szurkot vagy forró szilva lekvárt főzhetnénk a közelben. S az ostromlókat ezzel vernénk vissza. Ugye milyen humánus?vgimage

Iranian anti-narcotics policemen stand guard on May 20, 2009 next to a concrete barrier built to prevent drug smugglers from crossing into Iran in Milak on the road along the Islamic republic's southeastern border with Afghanistan. Iran gave foreign envoys to Tehran and journalists a rare tour on May 20 of its restive eastern border in a bid to raise awareness and much-needed funds for its war on drugs. Tehran says it has spent about 800 million dollars over three years to deter drug running on its porous eastern frontier with Afghanistan and Pakistan. According to UN estimates, about 40 percent of the 7,700 tonnes of narcotics produced in Afghanistan last year entered Iran, which also faces serious drug abuse among its mostly youthful 70-million population. AFP PHOTO/BEHROUZ MEHRI
Iranian anti-narcotics policemen stand guard on May 20, 2009 next to a concrete barrier built to prevent drug smugglers from crossing into Iran in Milak on the road along the Islamic republic’s southeastern border with Afghanistan. Iran gave foreign envoys to Tehran and journalists a rare tour on May 20 of its restive eastern border in a bid to raise awareness and much-needed funds for its war on drugs. Tehran says it has spent about 800 million dollars over three years to deter drug running on its porous eastern frontier with Afghanistan and Pakistan. According to UN estimates, about 40 percent of the 7,700 tonnes of narcotics produced in Afghanistan last year entered Iran, which also faces serious drug abuse among its mostly youthful 70-million population. AFP PHOTO/BEHROUZ MEHRI