Balról Mártha László barátom aki segített egy régi álmomat megvalósítani. Kezdő firkászként ajánlottak nekem egy dögös témát. Nem messze kellett volna mennem, egy Miskolchoz közeli kis bányász településre. Egy volt bányász tanyára.
Nem jutottam el. Most csaknem félévszázad után viszont megjártam. Bejártam. A holnapi Északban mindezt megírtam. Tessék elolvasni. Jó nem jó a héten ez jutott eszembe.
S ha már összejöttünk. Sose gondoltam volna , hogy ennyi caffébrando kávéfan van a környéken. Mindenki elolvasta amit a tulajdonos hölgy elmondott. Ezek után mi más legyen – folytatjuk. Megkérdezem, van e nála az a finom kávé, amit egyszer a macska már megemésztett. Nem vicc! Állítólag ez a fajta a világ legjobbja. Nem olcsó, nem viszik, ám aki egyszer megízlelte annak annyi. Rászokik mint a savanyú káposztalére.
Tehát ha elolvassák a holnapi írásom az Északban, ígérem, utána ismét lesz egy beszélgetés a Caffebrando Nord tulajdonosával Pelle Edittel. Mindent sorban….
Tokaj
