Egálban vagyunk – visszanyertünk egy évet – buli volt a Hernádvécsei kastélyszállóban – kiütéssel győzött a vadmalac ragu leves és a tökös mákos pite – következik az álarcos farsang

Szóval az úgy kezdődött, hogy a Hernádvécsei kastélyszállóban szilvesztereztünk.Ott aztán egyik pillanatról a másikra egy évvel öregebbek lettünk. Így aztán  amikor meghirdették a pótszilvesztert ismét beneveztünk, hátha most meg ugyanannyit fiatalodunk. Frankóra mondom mára egálban vagyunk. Hogy mi volt , Kezdem azzal, hogy egy Szécsi Pálhoz hasonló fazon, egy  szupermodell énekesnővel végig énekelték az estét kora virradatig. Tökéletes volt a slágermúzeum. Roptuk is amíg csak bírtuk. Hogy kötekedjek – a szegény vagyok szegénynek születtem, az a ringó járása című sláger nagyon  fals volt. Hiába Kisgrofonak ez jobban megy.  A menü – vadlazac megbolondítva valami krémmel, utána vadragú leves. Mindkettő szenzációs volt. A svédasztal viszont gondolkodásra késztetett. Nem tudtam választani az egybesült sertéscomb és a zsemlegombócos marha vadas között. A marhahús olyan volt mint a vaj. Ezenkívül töltött csirkecomb és harcsafilé krumpli püréhab ágyon és vadrizs várta a bál éhezőit. S mindennek a tetejébe a desszertes asztalon tökös-mákos piték sorakoztak. Soha nem ettem még ehhez hasonló finomságot. A tésztaágyon vastagon volt a mák és a tetején habos sült tökkrém. Ja és poharakban kínáltak parfét, hogy éhgyomorra el ne aludjunk.

Kiszimatoltam – legközelebb február 27, álarcos farsangi bál lesz a kastélyban. A jelmezes megjelenés kötelező. Törhetem a fejem, hogy minek álcázzam magam. itt meg néhány kép ízelítőnek.

20160130_204022 20160130_202041 20160130_190217 20160130_205157 20160130_200033