Egy régi kép és más semmi – amikor a spitzvas még szerencsét hozott

Szuper ez a fotó. Egy pillantás és ezer emlék villan be egyszerre. Csak bennszülött Miskolciak képesek felismerni a pontos helyet. Bár ott van az utcaneve a fotón. Ez a ház, földszintes hosszan elnyúló tornácos, több lakásos épületsor a zsidó templom és a Pecze patak között volt. Nem is tudom kinek bántotta a szemét ez.  Letarolták, hogy ezzel is bővítsék a Hősök terét majd mostanában meg elsíbolták. Alig várom, hogy valaki ezért a kifejezésért bepereljen feljelentsen. Hogy aztán még szélesebb nyilvánosság előtt mondhassam el – itt bizony egy nagy umbulda történt. A javából.

Szóval a képen az szedett vetett kirakat az öreg suszteré. Oda jártam spitzvasat rakatni a cipőimre. Mert ugye akkoriban az volt szokás, hogy az új lábbelit fel nem vehettem amíg meg nem patkolták. Talán darabja harminc fillér volt az ára. Megesett, hogy leesett valamelyik s akkor már is mentem visszarakatni. Az utcán gyakran leltem ilyen spitzvasat. A babona szerint ezek szerencsét hoznak, ha megköpdössük és magunk mögé hajítjuk. Utólag visszagondolva, lehetséges, hogy ezek tényleg hozhattak valami pozitívat a sorsomba. Különben azok a cipők még bőrtalpúak  voltak és tényleg gyorsan kopott a sarkuk. Főleg ha csuruszkoltak benne. Jut eszembe , de régen is használtam ezt a kifejezést. Drága édesanyám nem győzött figyelmeztetni – ne csuruszkolj mondogatta, ha nem emeltem a lábam.

Az udvarban laktak Rackék és Gányiék. Mintha tegnap lett volna, Rack Zsuzsát gyakran láttam a patakra néző ablakban. Gányi Ágnes is gyakran üldögélt a téren, s ha feltűnt az édesapja a hegedűvel a hóna alatt, azt mondta most megy a színházba játszani. Röstellte, hogy valamelyik étteremben húzta a vonót.A patak nagyon szeszélyes volt, megesett, hogy az esőzések idején csaknem a hidat érte a víz máskor pedig száraz lábbal kódoroghattunk a medrében.

Látni kell a fali plakátot is. A színház reklámja semmit nem változott. Ha jól olvasom éppen a My Fair Lady ment. A kirakat előtt sétáló hölgy viszont az akkori divat szerint orkánkabátban feszít. Akinek annak idején nem volt ilyenje az talán csúnyán meg is szólták. Nekem volt. Barnában , később meg bélelt változatban is. Egy telet húztam ki ebben a flancos cuccban.