Lehet, hogy öregszem, s már egyre kevésbé vagyok képes követni az újmódi technikát. Megesik, nem egyszer, hogy flancos szállodákban, puccos helyeken töprengenem kell, miként is fakasszak vizet a csapból. Újabban takarékosságból szenzoros csapokat alkalmaznak amelyből csak akkor csurog a víz ha elé rakom a kezem. Persze előtte percekig keresem a csapot, hiába. Egy nagyon kedves barátomnál fedeztem fel ezt a fürdőszobai csapot. Gyönyörű.Esztétikus. S ami lényeges sikerült felfedeznem, kitalálnom miként szuperál. Azt a középső egy bigyót kell mozgatni. Emlékeztet egy számítógépes játék navigátorára.
(Egyébként emlékszem az ötvenes évekbeli konyhánk csaptelepére. Sokat gumiztam még magam is. A fürdőszobában egy ormótlan csaptelep volt, s a zuhany rózsája közvetlenül a meleg vizet adó kályhából vezették ki. Fixen állt, nem volt keverőcsapja.)
Ugyanitt fedeztem fel az első kocka formájú, szögletes toalettcsészét. Hiába a fejlődés nem fékezhető. A móka kedvéért – vajon kerek popsival is meg lehet e ülni a szögletet vécét. Remélem.