SzántóGráf

Jó tanács Erzsébet királynőnek – megmentheti a birodalmát – egy kis rafinériával – követelje meg a kétharmadot

Rossz álom vagy valóság. Az utóbbi, hiába csipkedem magam, az unió jégtáblája repedezik. Miniszterelnökünk már régóta mondja mondogatja, Brüsszel, nem Moszkva.  Bár a Belga fővárosban székelő központ csinovnyikjai egyre nagyobb vízfejként terpeszkednek a tagállamokra. Akár csak a moszkoviták . Nagy-Britannia lakói  – hiába voksolt a kilépésre a többség – nem olyan nagy az arány, mégse gondolják komolyan ezt a sorsdöntő lépést.  Maguk is most kezdik a leltározást, hogy mivel jár az elszakadás. Mérlegelik az előnyöket és a hátrányokat. Cameron lemondott, de majd csak októberben adja át a bársonyszékét. Van két esztendő a kiválás levezénylésére. A brit oroszlán se eszi a kását forrón, lesz még idő az átgondolásra.  Sokat számít, hogy a skótok és az írek minden áron maradnának. Hirtelen annyi kétely merült fel mindenkiben, hogy már kezdem hinni, minden marad a régiben. Pontosabban az látszik, hogy a britek csak ijesztgetésnek, zsarolásnak szánták ezt a választást. Mindenki keresi az utat a vissza táncolástól. Úgy, hogy semmi presztízs vesztességgel ne járjon a mégis maradás. Már a kulisszák mögött tárgyalnak is erről, hogy miként lehet módosítani a tagsági  viszont. Olyan kint is bent is vagyok megoldást keresnek. A britek ugyanis nehezen válnak meg a kereskedelmi kedvezményeiktől, de a politikájukba való beleszólást viszont elutasítják. Akár csak mi.

Egyébként a királynő szíve joga megsemmisíteni a választók döntését.  Ha már tanácsot adhatnák neki, mondja azt, hogy ilyen kérdésben csak kétharmados többséggel lehet dönteni. Egy fél birodalom ne döntse már el a másik fél jövőjét. Kedves Királynő, szeretném emlékeztetni, hogy 1986 tavaszán, húsvét előtt ott integettem a londoni palotája előtt, Hogy jobban lássam ráálltam a fotós táskára amit az egyik rendőre kiszúrt és csúnyán leteremtett. Pedig még semmi terrorveszély nem volt. Mentegetőztem, mutattam, hogy újságíró vagyok. Az Ön embere annyit reagált, hogy kibökte – ez csak valami rafinéria…. Meg is jegyeztem ezt a szép angol kifejezést.

Tessék most nyugodtan használni a Brexit esetében. Mondja – ez csak rafinéria, ragaszkodjon a kétharmados többséghez.  S nyugodtan  hivatkozom már  mint a kipróbált magyar rafinériásra…

Exit mobile version