Ha még nem hagyott fel a dohányzással, a műtét előtti napokban már semmiképp se gyújtson rá akkor sem, mert a cigarettázás – a nyálkahártya kiszáradása és a vér oxigénszállító képességének romlása miatt – számottevően növeli a műtéttel összefüggő mellékhatások kockázatát.
- A műtét előtti hetekben már alkoholt sem tanácsos inni, mert az is növeli az operáció utáni szövődmények veszélyét.
- A túlsúly az egyik legnagyobb kockázati tényező az altatás szempontjából, ezért ha még van hátra érdemi idő az operációig, tenni kell ellene. Ezzel nemcsak a kockázat csökkenthető, de kisebb súllyal, jobb állóképességgel a lábadozás is gyorsítható.
- A rossz fogak növelik a fertőzésveszélyt, s könnyebben kimozdulnak a lélegeztetéshez szükséges cső behelyezésekor is, ezért azokat rendbe kell tetetni.
- Bármennyire is szeretnénk túlesni már a műtéten, ha az operáció előtti napokban láz, nátha, torokfájás vagy más – akár banális – betegség jele mutatkozik, azt nem szabad elhallgatni a kezelőorvos, illetve az altatóorvos elől, hiszen a biztonság a legfontosabb.
A műtéti érzéstelenítést követően, az ébredés után leggyakrabban előforduló mellékhatások: száraz torok, átmeneti zavartság, hányinger, hányás, fejfájás és hátfájás. A betegek a legnehezebben a hányingert és a hányást viselik el, s a friss sebre nézve is ennek a legnagyobb a kockázata, ezért igyekeznek ezt a lehetőségekhez képest tompítani. Az altatóorvosok rendszerint meg tudják mondani, kinél kell nagyobb valószínűséggel erre a mellékhatásra számítani, nőgyógyászati vagy emlőműtéteknél például magasabb ennek előfordulási aránya.