Pista a nagy tudású zenetanár és bárzongorista életének 88 esztendejében csendesen vissza adta a lelkét a teremtőnek.
Ha igaz a refrén – hogy a muzsikusnak dalból van a lelke akkor nincs is méltóbb bizonyíték erre mint Pista barátom.
Régi keletű az ismeretség. Amikor a Petőfi utcai házasságkötő teremben videóztam általában ő ült a szintetizátor mögött. Összehangoltan dolgoztunk. Kezdte a nászindulóval majd teljes odaadással improvizált az első pezsgős koccintásig. Mestere volt a szakmájának. Míg az anyakönyvvezető beszélt képes volt olyan aláfestő zenével szolgálni, hogy minden dallam belesimult a szövegbe.
Kedvence volt az éjszakai életnek, a színházi muzsikálásnak, s ha a sors úgy hozta luxus hajókon szórakoztatta az utasokat. Keresett zenész volt az élet minden területén. Majd addig játszotta a nászindulókat mígnem egyszer maga is az anyakönyvvezető elé állt. Élete delén házasodott meg, későn kötötték be a fejét, feleségül vette Páva Máriát akit még a művészvilágból ismert meg. Végül békében , boldogságban csaknem negyedszázadot töltöttek egymással.
Pista barátom tehetségét mindig is irigyeltem. Magam is szerettem volna valamilyen hangszeren játszani. Valamikor a tangóharmonikásokat kedveltem, de végül is egy szintetizátort vettem. Jobb tanárt aligha találtam volna Pistánál. Ő ugyanis azt tette amit kértem. Hogy a kottát megismerjem arról már szó se lehetett. Így az általam kedvelt slágereket beszámozta, megjelölte a kottán, s a billentyűre is rápingálta. Na ebből aztán kedvemre klimpiroztam. Például az Ó sole mio az nagyon ment. Pista szerint az én módszerem, az én botfülemmel és a csiszolatlan zenei hallásommal túltettem a Kodály módszeren. Az általa kombinált kottás füzetemet máig is gondosan őrzöm. Ahányszor a kezembe került elhatároztam, hamarosan folytatom a leckét. Játszani fogok. Újra, de most már meggondoltam magam.
Pistának tényleg dalból volt a lelke. Ígérem többé egyetlen akkorddal se sértem meg az emlékét.
Úgy vagyok, mint Pavlov kísérleti ebe. Az ismerősnek tetsző megsárgult fotók láttán máris a vetítőben érzem magam. Jönnek, áramlanak a színes emlékképek,...
Nem is tudom mennyi találkozónk volt már. Kezdtük az Alabárdosban majd a Régipostában és legutóbb a Végállomás étteremben vagy talán az avasi szállodában...
Életének 66. évében, március 6-án reggel elhunyt Járcsics Emil, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség követe, Venesz-díjas mesterszakács – tudatta szerkesztőségünkkel a Miskolci...
Szántó István jegyzete. Idejekorán birtokba vehettem az olajzöld katonakönyvemet. Kiérdemelten, megérdemeltem, mert nagyon áhítottam egy jogosítványra, és ezt a leggyorsabban, legolcsóbban a Magyar...
Amikor a görög kommunista hős Nikosz Beloiannisz ös?- szefutott a Magyar Tanácsköztársaság politikai biztosával, Korvin Ottóval Miskolcon. Akkoriban készülhetett ez a kép talán...
Álmaim netovábbja egy Trabant. Vuduszokás szerint az unalmas óráimban többször is lerajzolom. Hátha hamarabb „elejtem”. Elképzelem, miként pöffeszkedem kikönyökölve a kormánynál. Igazán nem...
A MÉH-telep egy kincsesbánya. Itt csupa olyan van, ami már senkinek nem kell. Egy kisebb dombra való rozsdás vashulladék, biciklivázak, gombolyagba gyűrt drótkupacok,...
Édesapám korai halála miatt ketten maradunk a pontosan 131 négyzetméteres belvárosi lakásunkban. Gangszomszédunk rögtön szemet vet a tágas nagykonyhánkra. Szerinte egy apró falbontással...
A nyolcvanas évek első felében végigbóklásztam a Bécs melletti nagy bevásárlóközpontokat. Ott találkoztam először a parfümöt ajándékba ajánlgatókkal. Akik végül annyi szuvenírrel szédítettek...
Ha hónap első vasárnapja – akkor Miskolcon régiségvásár – tőlünk nyugatabbra ezt bolhapiacnak becézik. Talán először Németországban találkoztam ilyennel a hetvenes évek elején....
Soha nem jön vissza a cupákos, a kockás abroszos, kisfröccsös és gazdagon húsleveses, velőcsontos Krúdy Gyulás vendéglátás. Persze a harminc filléres, kenyereslányos se...
Egyik szemem sír a másik pedig még homályosan derűs. Ma délelőtt volt a miskolci repülőtér úgynevezett óév búcsúztatója. Az idei lényegesen másabb, mint...
Életének hatvanadik évben váratlanul elhunyt dr. Palla Sándor háziorvos, a háziorvosok egyesületének elnöke. Miskolc város Pro Urbe díjasa. A szomorú rövid...
Bőségesen bespájzoltam a régi képekből. Egyre nehezebb a válogatás. Magamnak sem tudom megmagyarázni, hogy mikor miért, s hová kormányozom gondolataimat a múltba. Jöjjön...
Nyakó István az MSZP szóvivője számba vette azokat a médiákat amelyeknek a szocialisták a jövőben nem nyilatkoznak. Mondván a felsoroltak nem tartoznak a...
„Gyula bácsi mesélte, hogy hosszú évekig vásározott, s rájött, hogy a similabda az egyetlen kelendő termék, amelyet maga is készíthet. A krepp papírba...