Az arnóti művelődési házban, április 21 és 23. között rendezik meg az első megyei májuskosár kiállítást, versenyt, és vásárt. A megnyitóra április 21-én, pénteken, 17 órai kezdettel kerül sor – mondta el a szervező helyi önkormányzat polgármestere, dr. Üveges István. Csöbör Katalin országgyűlési képviselő köszöntője után Oláh István virágkereskedő, a rendezvény ötletgazdája, szakmai koordinátora ismerteti a májuskosár hagyományát, majd Jenei Gábor, a Madách Színház színművésze szerelmes dalokat ad elő, ezt követi a szebbnél szebb májuskosarak zsűrizése.
A zsűri elnöke Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke.
Egy ajándék májuskosarat is kisorsolnak a nézők között. A kiállítás április 21én 17 és 19 óra között, április 22-én, szombaton, 10-től 18 óráig, és április 23-án, vasárnap, 10 és14 óra között tekinthető meg. A rendezvényre a belépés ingyenes.
- Borsod Megyei Májuskosár Kiállítás, Vásár és Verseny
Arnót, 2017. április 21-23.
Május 1-jén, a szerelmes fiúk, vőlegények, szép cserepes virágokból összeállított, színes szalagokkal, pántlikákkal feldíszített májuskosárral kedveskedtek szívük választottjának. Ez a szokás több évszázad óta jelenleg is él az észak-magyarországi (borsodi) vidéken.
A rendezvény helye: Arnót, Művelődési Ház (Petőfi u. 118.)
Megnyitó: 2017. április 21., péntek, 17:00 óra
PROGRAM
A rendezvény megnyitása:
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő
Előadás a májuskosár hagyományáról
Oláh István rendezvény-dekoratőr, virágkereskedő,
a rendezvény ötletgazdája
„Jaj, de szép kék szeme van magának…”
Jenei Gábor, a Madách Színház színművészének előadása
(operett, magyar nóta, musical, pop-slágerek)
A májuskosarak zsűrizése, a díjak átadása
A zsűri elnöke: Bánné dr. Gál Boglárka,
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke
Egy ajándék-májuskosár kisorsolása a nézők között, ingyenes sorszámok alapján
A kiállítás megtekinthető:
- április 21., péntek, 17:00-19:00 óra – április 22., szombat, 10:00-18:00 óra – április 23., vasárnap, 10:00-14:00 óra
A rendezvényre a belépés ingyenes.
A májuskosarat, mint nemzeti értéket
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság
a 2017. januári ülésén felvette a megyei értéktárba.
|
Arnót, 2017. április 21-23.
Május 1-jén, a szerelmes fiúk, vőlegények, szép cserepes virágokból összeállított, színes szalagokkal, pántlikákkal feldíszített májuskosárral kedveskedtek szívük választottjának. Ez a szokás több évszázad óta jelenleg is él az észak-magyarországi (borsodi) vidéken.
A rendezvény helye: Arnót, Művelődési Ház (Petőfi u. 118.) Megnyitó: 2017. április 21., péntek, 17:00 óra
PROGRAM
A rendezvény megnyitása: Csöbör Katalin országgyűlési képviselő
Előadás a májuskosár hagyományáról Oláh István rendezvény-dekoratőr, virágkereskedő, a rendezvény ötletgazdája
„Jaj, de szép kék szeme van magának…” Jenei Gábor, a Madách Színház színművészének előadása (operett, magyar nóta, musical, pop-slágerek)
A májuskosarak zsűrizése, a díjak átadása A zsűri elnöke: Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke
Egy ajándék-májuskosár kisorsolása a nézők között, ingyenes sorszámok alapján
A kiállítás megtekinthető:
A rendezvényre a belépés ingyenes.
A májuskosarat, mint nemzeti értéket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság a 2017. januári ülésén felvette a megyei értéktárba.
|
A májuskosarat, mint nemzeti értéket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság a 2017. januári ülésén felvette a megyei értéktárba.
Amint az közismert, május 1-jén, a szerelmes fiúk, vőlegények, szép cserepes virágokból összeállított, színes szalagokkal, pántlikákkal feldíszített májuskosárral kedveskednek szívük választottjának. Ez a szokás több évszázad óta jelenleg is él az észak-magyarországi, borsodi vidéken.
Mikortól szokás a májuskosár?
Májusfa állítása a XV. századra eredeztethető, bár egyes kutatások szerint a római Florália pogány szokásban gyökeredzik, a természet újraszületésének szimbóluma, jelenti a lányok elismerését, nagylányokhoz tartozását. Ez a népszokás hazánk teljes területén, sőt Európa nagy részén ismert.
Megyénkre és megyehatárokon éppen átlépve, Észak Magyarországi régióra jellemző régi időkre visszanyúló hagyomány a májuskosár átadása.
Kutatásaim (Oláh István javaslattevő) alapján a század elejéig mindenképpen visszavezethető, de az 1930-as évektől már vannak „források” akik személyesen is találkoztak leánytársaik, testvéreik kosaraival.
Mikor adták át, és ki vitte a kosarat?
Párválasztási kapcsolatokban szimbolikus jelentőségű, amely egy adott időponthoz, május elsejéhez kötődik. Az udvarló fiú május elsejét megelőző este az alkonyati órákban, a kapcsolat státuszának megfelelő színű virágkosarat, májuskosarat juttat el a választott párjának, illetve a lányos házhoz. A kosarat nem az udvarló fiú vitte, hanem az úgynevezett „kosár vivők”-kel juttatta el a lányos házhoz. Elsősorban valamelyik női rokon, így a keresztanya vagy az édesanya vitte, de volt olyan eset is, amikor a fiú barátaival küldte a kosarat. Ez sajnos jelenthette azt is, hogy a mama nem fogadja el a kiszemelt mátkát vagy fenntartásai vannak a kapcsolattal szemben. A „kosár hozók”- at, minden esetben illett megvendégelni bőségesen étellel, itallal, mert egyébként az a lányos házra vetett rossz ítéletet, ha ez kimaradt. Az udvarló rendszerint másnap, május elsején tett látogatást a lányos háznál, ekkor őt is megvendégelték, rendszerint ebéddel várták.
A májuskosár a romáknál
Roma hagyományok szerint nagy létszámú csapattal, zenészekkel, óriási kosarat visznek, melyet kezdetben lovas szekéren ülve, mostanság tehergépkocsik platóján szállítanak, zenés kísérettel.
A májuskosarak színvilága
A kapcsolat idejétől, mélységétől függően változó színű díszítést kapott. Hagyományok és beszámolók szerint kezdetben a rózsaszín és a fehér kosárdíszítés volt jellemző, benne a kultikus cserepes hortenzia virággal.
Rózsaszín kosár: Rózsaszín díszítést kapott a kosár, amikor a kapcsolat még kezdeti, de komoly szándékú volt. Rendszerint ez volt az úgynevezett „első”kosár, ekkor a lány tudta, hogy komoly a fiú szándéka.
Fehér kosár: Hófehér díszítésű kosár igazán csak egy volt, ekkor a lány már tudta, hogy azon évben már esküvő lesz, sok esetben ekkorra már kitűzték a lakodalom időpontját is.
Miből készült a kosár?
A kosár népi kosárfonók által készített vesszőkosár volt, ebbe helyezték el a hortenziát, amelyet az említett színű papírokkal, elsősorban krepp papírral díszítettek, béleltek, melynek a széle fodros volt. Ezt a virágkötők sodorták, majd a kosár szélére helyezték, illetve betekerték (fonták) a fülét, ívelt vessző tetejét. Díszítésként pálcákat helyeztek bele, (amit szintén befontak), papír és textil virágokat (selyem, tüll, csipkerózsákat, mirtuszt) helyeztek a kosárra, melyet masnikkal, tüllel, csipkékkel díszítettek.
A májuskosár díszítettségét, nagyságát a virágok mennyiségét, nagyban meghatározta az udvarló vagy családja anyagi helyzete is.
Miért került a kosár az ablakba?
A lány örömét kifejezve a kosarat a „világ csodájára” az ablakba helyezte, hogy minden járókelő láthassa, neki komoly udvarlója van és nem marad pártában. A lányok az első kosaraikat már úgy 16 évesen is megkaphatták, és aki idősebb korára sem kapott, az nagy szégyen volt számára. Természetesen a lányok egymást közt (társaságokban, baráti körben, templomi szertartás után) jó értelemben eldicsekedtek és megvitatták kosaraikat és udvarlóikat.
Amikor a virág már kinőtte helyét sokszor azt a kertbe vagy ház elé kiültették (ezért van sok hatalmas hortenzia bokor megyénkben a házak előtt), a kosarát úgy feldíszítve a szekrény tetejére tették ezzel is jelezve a későbbi vendégek számára, hogy májusban neki volt kosara.
A májuskosár hagyománya napjainkban
A mai modern világ a hagyományokat is részben átalakítja, modernizálja, így a májuskosár is változásokon megy keresztül. Egyre művészibbre fejlesztik a virágkötők, modern kosarakat, néha letisztult formákat alkalmaznak. A hortenziát felváltotta a napjainkban egyre nagyobb választékban kapható, a lakások klímáját jól bíró vegyes cserepes virágok. A virágok egyik ikonikus alakja így a phalaenopsis (lepke) orchidea lett a hortenzia helyett, mely eleganciájával hódít és színeiben is illeszkedik a hagyományos kosarak színeihez. Egyre több, sokáig tartó zöld növény jelenik meg a kompozíciókban.
A kosarak készítésénél az anyagok is megváltoztak, a régi kreppet felváltotta kezdetben (90-es években) a virág krepp, majd mostanság (a 2000-es évek elejétől) a divatos vetex és organza anyagok, újszerű kiegészítők és retro hatású csipkék.
Új színek
A kosarak színben is megváltoztak, bőséges szín és forma választékkal, kinek-kinek ízlése és a divat szerint. A színek továbbra is sugallhatják a kapcsolat szintjét.
Piros kosár: kevésbé ismert, az ifjú házasoknál, a házasságuk első évében az ifjú férj lepheti meg vele a feleségét, követve az előző kosarak sorozatát.
Kék kosár: jelenthet egy erősebb barátságot, ismeretséget, esetleges szándékot.
Zöld kosár: új keletű, rövid ideje tartó kapcsolat.
Lila kosár: régebbi kapcsolatra utal.
Sárgás, narancsos árnyalatú kosár: apukája ajándékozza kislányának.
Mostanság már nem jelent szülői elutasítást, ha maga a fiú adja a kosarat a lánynak és elfogadott, ha nem előző este, hanem május elsején adja át.
Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ha a lány fehér díszítésű májuskosarat kap, akkor ott hamarosan férjhez megy a menyasszony!
- Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A májuskosár hagyománya olyan kulturális örökség, ami megyénkre, kismértékben a megyehatárokat átlépő régiónkra jellemző. Az országot járva, számos helyen feltéve a kérdést „Ismeri-e a májuskosarat?” ,vagy „Hallott-e róla? „nemleges” választ kapunk vagy visszatérítik a kérdést: „Mi az?” kérdéssel.
Sajnos a kérdésre főleg megyei nagyvárosokban a fiatalok sem adnak egyértelmű választ, illetve van, aki nem is hallott róla, kisebb településeinken a zártabb közösségek miatt jelentősen jobb a helyzet. Idősebbek, akik átélték, lelkesen beszélnek róla, mosolyogva emlékeznek és mesélik történeteiket, kérdéseink alapján.
A megyei párkapcsolati kultúra szerves része lehet a továbbiakban is, melyet érdemes éltetni ebben az elektronikus és felgyorsult, sokszor anyagi és külsőségekben megnyilvánuló világban.
Megyei, nemzeti értékként is érdemes megőrizi, képekben, írásokban rögzíteni, illetve a megyei értéktárba felvenni, hogy fellelhető, tovább vihető legyen az érdeklődők számára a májuskosár hagyománya.
A lakodalmi kultúra őrzése, ápolása Arnóton,
a 2010-es években
Dr. Üveges István, a település jelenlegi polgármestere (egyidejűleg az Arnóti Települési Értéktár Bizottság elnöke) főleg az 1990-es években több száz lakodalomban szerepelt hivatásos vőfélyként, szinte az ország minden szegletében megfordult. Tapasztalatit, élményeit 2010-ben egy közel 300 oldalas, Magyar lakodalmak – Esküvőre készülők kézikönyve című kiadványban örökítette meg. A polgármesteri (településvezetői) munkája mellett továbbra is fontosnak tartja a lakodalmi népi kultúra ápolását, az értékek megőrzését. Ennek jegyében Arnót Község Önkormányzata eddig az alábbi rendezvényeket szervezte, támogatást nyújtja ebben a témakörben:
1.Ökumenikus házassági évfordulós ünnepségek – 2011-től kezdődően 2015-ig, öt éven át minden évben megrendeztük az 5., 10., 15., 20., 25. 30., 35., 40., 45., 50. házassági évfordulójukat ünneplő párok részére, a négy helyi lelkész szolgálatával; egy-egy alkalommal közel 20 házaspár vett részt az ünnepségen a családtagokkal együtt, amelyet mindig más-más történelmi felekezet templomában tartottunk meg – a 2014. évi díszvendégünk Soltész Miklós államtitkár úr volt
- Borsodi Lakodalmas Fesztivál – I. B.-A.-Z. Megyei Vőfélytalálkozó – 2014. április 26.
- II. B.-A.-Z. Megyei Vőfélytalálkozó – 2015. február 14.
- Házasság Hete országos rendezvénysorozat arnóti programjai (filmvetítés és előadói est)- 2015. február 13-15.
5.Házasság Hete országos rendezvénysorozat – lakodalmi nótaest – 2016. február 13.
- A borsodi lakodalmi kalács felvétele a B.-A.-Z. Megyei Értéktárba – 2016. október 18.
- Borsodi Lakodalmas Nap – III. Megyei Vőfélytalálkozó – 2016. november 26. – (finanszírozás: Magyar Művészeti Akadémia)
- Roma lakodalmi szokások bemutatása, az Arnóti Romák Napja keretében – 2016. december 15.
- Arnót Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete a házasságkötés alkalmával adható támogatásról – aki Arnóton köt házasságot, egyszeri alkalommal 10 ezer forintos önkormányzati támogatásban részesül
- A házasságkötések alkalmából az arnóti anyakönyv-vezető egy-egy, a polgármester által aláírt Emléklapot nyújt át az ifjú párnak
- Az Arnóton házasságot kötő párok a polgári esküvőn egy-egy szép, finom, szív alakú lakodalmi fonott kalácsot kapnak, az önkormányzat ajándékaként
Tervezett programok:
- Párok és házaspárok retro dico-ja, a Házasság Hete országos programsorozathoz kapcsolódóan – 2017. február 18.
- Borsodi Lakodalmas Nap – 2017. november 11.
Mikortól szokás a májuskosár?
Májusfa állítása a XV. századra eredeztethető, bár egyes kutatások szerint a római Florália pogány szokásban gyökeredzik, a természet újraszületésének szimbóluma, jelenti a lányok elismerését, nagylányokhoz tartozását. Ez a népszokás hazánk teljes területén, sőt Európa nagy részén ismert.
Megyénkre és megyehatárokon éppen átlépve, Észak Magyarországi régióra jellemző régi időkre visszanyúló hagyomány a májuskosár átadása.
Kutatásaim (Oláh István javaslattevő) alapján a század elejéig mindenképpen visszavezethető, de az 1930-as évektől már vannak „források” akik személyesen is találkoztak leánytársaik, testvéreik kosaraival.
Mikor adták át, és ki vitte a kosarat?
Párválasztási kapcsolatokban szimbolikus jelentőségű, amely egy adott időponthoz, május elsejéhez kötődik. Az udvarló fiú május elsejét megelőző este az alkonyati órákban, a kapcsolat státuszának megfelelő színű virágkosarat, májuskosarat juttat el a választott párjának, illetve a lányos házhoz. A kosarat nem az udvarló fiú vitte, hanem az úgynevezett „kosár vivők”-kel juttatta el a lányos házhoz. Elsősorban valamelyik női rokon, így a keresztanya vagy az édesanya vitte, de volt olyan eset is, amikor a fiú barátaival küldte a kosarat. Ez sajnos jelenthette azt is, hogy a mama nem fogadja el a kiszemelt mátkát vagy fenntartásai vannak a kapcsolattal szemben. A „kosár hozók”- at, minden esetben illett megvendégelni bőségesen étellel, itallal, mert egyébként az a lányos házra vetett rossz ítéletet, ha ez kimaradt. Az udvarló rendszerint másnap, május elsején tett látogatást a lányos háznál, ekkor őt is megvendégelték, rendszerint ebéddel várták.
A májuskosár a romáknál
Roma hagyományok szerint nagy létszámú csapattal, zenészekkel, óriási kosarat visznek, melyet kezdetben lovas szekéren ülve, mostanság tehergépkocsik platóján szállítanak, zenés kísérettel.
A májuskosarak színvilága
A kapcsolat idejétől, mélységétől függően változó színű díszítést kapott. Hagyományok és beszámolók szerint kezdetben a rózsaszín és a fehér kosárdíszítés volt jellemző, benne a kultikus cserepes hortenzia virággal.
Rózsaszín kosár: Rózsaszín díszítést kapott a kosár, amikor a kapcsolat még kezdeti, de komoly szándékú volt. Rendszerint ez volt az úgynevezett „első”kosár, ekkor a lány tudta, hogy komoly a fiú szándéka.
Fehér kosár: Hófehér díszítésű kosár igazán csak egy volt, ekkor a lány már tudta, hogy azon évben már esküvő lesz, sok esetben ekkorra már kitűzték a lakodalom időpontját is.
Miből készült a kosár?
A kosár népi kosárfonók által készített vesszőkosár volt, ebbe helyezték el a hortenziát, amelyet az említett színű papírokkal, elsősorban krepp papírral díszítettek, béleltek, melynek a széle fodros volt. Ezt a virágkötők sodorták, majd a kosár szélére helyezték, illetve betekerték (fonták) a fülét, ívelt vessző tetejét. Díszítésként pálcákat helyeztek bele, (amit szintén befontak), papír és textil virágokat (selyem, tüll, csipkerózsákat, mirtuszt) helyeztek a kosárra, melyet masnikkal, tüllel, csipkékkel díszítettek.
A májuskosár díszítettségét, nagyságát a virágok mennyiségét, nagyban meghatározta az udvarló vagy családja anyagi helyzete is.
Miért került a kosár az ablakba?
A lány örömét kifejezve a kosarat a „világ csodájára” az ablakba helyezte, hogy minden járókelő láthassa, neki komoly udvarlója van és nem marad pártában. A lányok az első kosaraikat már úgy 16 évesen is megkaphatták, és aki idősebb korára sem kapott, az nagy szégyen volt számára. Természetesen a lányok egymást közt (társaságokban, baráti körben, templomi szertartás után) jó értelemben eldicsekedtek és megvitatták kosaraikat és udvarlóikat.
Amikor a virág már kinőtte helyét sokszor azt a kertbe vagy ház elé kiültették (ezért van sok hatalmas hortenzia bokor megyénkben a házak előtt), a kosarát úgy feldíszítve a szekrény tetejére tették ezzel is jelezve a későbbi vendégek számára, hogy májusban neki volt kosara.
A májuskosár hagyománya napjainkban
A mai modern világ a hagyományokat is részben átalakítja, modernizálja, így a májuskosár is változásokon megy keresztül. Egyre művészibbre fejlesztik a virágkötők, modern kosarakat, néha letisztult formákat alkalmaznak. A hortenziát felváltotta a napjainkban egyre nagyobb választékban kapható, a lakások klímáját jól bíró vegyes cserepes virágok. A virágok egyik ikonikus alakja így a phalaenopsis (lepke) orchidea lett a hortenzia helyett, mely eleganciájával hódít és színeiben is illeszkedik a hagyományos kosarak színeihez. Egyre több, sokáig tartó zöld növény jelenik meg a kompozíciókban.
A kosarak készítésénél az anyagok is megváltoztak, a régi kreppet felváltotta kezdetben (90-es években) a virág krepp, majd mostanság (a 2000-es évek elejétől) a divatos vetex és organza anyagok, újszerű kiegészítők és retro hatású csipkék.
Új színek
A kosarak színben is megváltoztak, bőséges szín és forma választékkal, kinek-kinek ízlése és a divat szerint. A színek továbbra is sugallhatják a kapcsolat szintjét.
Piros kosár: kevésbé ismert, az ifjú házasoknál, a házasságuk első évében az ifjú férj lepheti meg vele a feleségét, követve az előző kosarak sorozatát.
Kék kosár: jelenthet egy erősebb barátságot, ismeretséget, esetleges szándékot.
Zöld kosár: új keletű, rövid ideje tartó kapcsolat.
Lila kosár: régebbi kapcsolatra utal.
Sárgás, narancsos árnyalatú kosár: apukája ajándékozza kislányának.
Mostanság már nem jelent szülői elutasítást, ha maga a fiú adja a kosarat a lánynak és elfogadott, ha nem előző este, hanem május elsején adja át.
Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ha a lány fehér díszítésű májuskosarat kap, akkor ott hamarosan férjhez megy a menyasszony!
- Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A májuskosár hagyománya olyan kulturális örökség, ami megyénkre, kismértékben a megyehatárokat átlépő régiónkra jellemző. Az országot járva, számos helyen feltéve a kérdést „Ismeri-e a májuskosarat?” ,vagy „Hallott-e róla? „nemleges” választ kapunk vagy visszatérítik a kérdést: „Mi az?” kérdéssel.
Sajnos a kérdésre főleg megyei nagyvárosokban a fiatalok sem adnak egyértelmű választ, illetve van, aki nem is hallott róla, kisebb településeinken a zártabb közösségek miatt jelentősen jobb a helyzet. Idősebbek, akik átélték, lelkesen beszélnek róla, mosolyogva emlékeznek és mesélik történeteiket, kérdéseink alapján.
A megyei párkapcsolati kultúra szerves része lehet a továbbiakban is, melyet érdemes éltetni ebben az elektronikus és felgyorsult, sokszor anyagi és külsőségekben megnyilvánuló világban.
Megyei, nemzeti értékként is érdemes megőrizi, képekben, írásokban rögzíteni, illetve a megyei értéktárba felvenni, hogy fellelhető, tovább vihető legyen az érdeklődők számára a májuskosár hagyománya.
A lakodalmi kultúra őrzése, ápolása Arnóton,
a 2010-es években
Dr. Üveges István, a település jelenlegi polgármestere (egyidejűleg az Arnóti Települési Értéktár Bizottság elnöke) főleg az 1990-es években több száz lakodalomban szerepelt hivatásos vőfélyként, szinte az ország minden szegletében megfordult. Tapasztalatit, élményeit 2010-ben egy közel 300 oldalas, Magyar lakodalmak – Esküvőre készülők kézikönyve című kiadványban örökítette meg. A polgármesteri (településvezetői) munkája mellett továbbra is fontosnak tartja a lakodalmi népi kultúra ápolását, az értékek megőrzését. Ennek jegyében Arnót Község Önkormányzata eddig az alábbi rendezvényeket szervezte, támogatást nyújtja ebben a témakörben:
1.Ökumenikus házassági évfordulós ünnepségek – 2011-től kezdődően 2015-ig, öt éven át minden évben megrendeztük az 5., 10., 15., 20., 25. 30., 35., 40., 45., 50. házassági évfordulójukat ünneplő párok részére, a négy helyi lelkész szolgálatával; egy-egy alkalommal közel 20 házaspár vett részt az ünnepségen a családtagokkal együtt, amelyet mindig más-más történelmi felekezet templomában tartottunk meg – a 2014. évi díszvendégünk Soltész Miklós államtitkár úr volt
- Borsodi Lakodalmas Fesztivál – I. B.-A.-Z. Megyei Vőfélytalálkozó – 2014. április 26.
- II. B.-A.-Z. Megyei Vőfélytalálkozó – 2015. február 14.
- Házasság Hete országos rendezvénysorozat arnóti programjai (filmvetítés és előadói est)- 2015. február 13-15.
5.Házasság Hete országos rendezvénysorozat – lakodalmi nótaest – 2016. február 13.
- A borsodi lakodalmi kalács felvétele a B.-A.-Z. Megyei Értéktárba – 2016. október 18.
- Borsodi Lakodalmas Nap – III. Megyei Vőfélytalálkozó – 2016. november 26. – (finanszírozás: Magyar Művészeti Akadémia)
- Roma lakodalmi szokások bemutatása, az Arnóti Romák Napja keretében – 2016. december 15.
- Arnót Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete a házasságkötés alkalmával adható támogatásról – aki Arnóton köt házasságot, egyszeri alkalommal 10 ezer forintos önkormányzati támogatásban részesül
- A házasságkötések alkalmából az arnóti anyakönyv-vezető egy-egy, a polgármester által aláírt Emléklapot nyújt át az ifjú párnak
- Az Arnóton házasságot kötő párok a polgári esküvőn egy-egy szép, finom, szív alakú lakodalmi fonott kalácsot kapnak, az önkormányzat ajándékaként
Tervezett programok:
- Párok és házaspárok retro dico-ja, a Házasság Hete országos programsorozathoz kapcsolódóan – 2017. február 18.
- Borsodi Lakodalmas Nap – 2017. november 11.
Mikortól szokás a májuskosár?
Májusfa állítása a XV. századra eredeztethető, bár egyes kutatások szerint a római Florália pogány szokásban gyökeredzik, a természet újraszületésének szimbóluma, jelenti a lányok elismerését, nagylányokhoz tartozását. Ez a népszokás hazánk teljes területén, sőt Európa nagy részén ismert.
Megyénkre és megyehatárokon éppen átlépve, Észak Magyarországi régióra jellemző régi időkre visszanyúló hagyomány a májuskosár átadása.
Kutatásaim (Oláh István javaslattevő) alapján a század elejéig mindenképpen visszavezethető, de az 1930-as évektől már vannak „források” akik személyesen is találkoztak leánytársaik, testvéreik kosaraival.
Mikor adták át, és ki vitte a kosarat?
Párválasztási kapcsolatokban szimbolikus jelentőségű, amely egy adott időponthoz, május elsejéhez kötődik. Az udvarló fiú május elsejét megelőző este az alkonyati órákban, a kapcsolat státuszának megfelelő színű virágkosarat, májuskosarat juttat el a választott párjának, illetve a lányos házhoz. A kosarat nem az udvarló fiú vitte, hanem az úgynevezett „kosár vivők”-kel juttatta el a lányos házhoz. Elsősorban valamelyik női rokon, így a keresztanya vagy az édesanya vitte, de volt olyan eset is, amikor a fiú barátaival küldte a kosarat. Ez sajnos jelenthette azt is, hogy a mama nem fogadja el a kiszemelt mátkát vagy fenntartásai vannak a kapcsolattal szemben. A „kosár hozók”- at, minden esetben illett megvendégelni bőségesen étellel, itallal, mert egyébként az a lányos házra vetett rossz ítéletet, ha ez kimaradt. Az udvarló rendszerint másnap, május elsején tett látogatást a lányos háznál, ekkor őt is megvendégelték, rendszerint ebéddel várták.
A májuskosár a romáknál
Roma hagyományok szerint nagy létszámú csapattal, zenészekkel, óriási kosarat visznek, melyet kezdetben lovas szekéren ülve, mostanság tehergépkocsik platóján szállítanak, zenés kísérettel.
A májuskosarak színvilága
A kapcsolat idejétől, mélységétől függően változó színű díszítést kapott. Hagyományok és beszámolók szerint kezdetben a rózsaszín és a fehér kosárdíszítés volt jellemző, benne a kultikus cserepes hortenzia virággal.
Rózsaszín kosár: Rózsaszín díszítést kapott a kosár, amikor a kapcsolat még kezdeti, de komoly szándékú volt. Rendszerint ez volt az úgynevezett „első”kosár, ekkor a lány tudta, hogy komoly a fiú szándéka.
Fehér kosár: Hófehér díszítésű kosár igazán csak egy volt, ekkor a lány már tudta, hogy azon évben már esküvő lesz, sok esetben ekkorra már kitűzték a lakodalom időpontját is.
Miből készült a kosár?
A kosár népi kosárfonók által készített vesszőkosár volt, ebbe helyezték el a hortenziát, amelyet az említett színű papírokkal, elsősorban krepp papírral díszítettek, béleltek, melynek a széle fodros volt. Ezt a virágkötők sodorták, majd a kosár szélére helyezték, illetve betekerték (fonták) a fülét, ívelt vessző tetejét. Díszítésként pálcákat helyeztek bele, (amit szintén befontak), papír és textil virágokat (selyem, tüll, csipkerózsákat, mirtuszt) helyeztek a kosárra, melyet masnikkal, tüllel, csipkékkel díszítettek.
A májuskosár díszítettségét, nagyságát a virágok mennyiségét, nagyban meghatározta az udvarló vagy családja anyagi helyzete is.
Miért került a kosár az ablakba?
A lány örömét kifejezve a kosarat a „világ csodájára” az ablakba helyezte, hogy minden járókelő láthassa, neki komoly udvarlója van és nem marad pártában. A lányok az első kosaraikat már úgy 16 évesen is megkaphatták, és aki idősebb korára sem kapott, az nagy szégyen volt számára. Természetesen a lányok egymást közt (társaságokban, baráti körben, templomi szertartás után) jó értelemben eldicsekedtek és megvitatták kosaraikat és udvarlóikat.
Amikor a virág már kinőtte helyét sokszor azt a kertbe vagy ház elé kiültették (ezért van sok hatalmas hortenzia bokor megyénkben a házak előtt), a kosarát úgy feldíszítve a szekrény tetejére tették ezzel is jelezve a későbbi vendégek számára, hogy májusban neki volt kosara.
A májuskosár hagyománya napjainkban
A mai modern világ a hagyományokat is részben átalakítja, modernizálja, így a májuskosár is változásokon megy keresztül. Egyre művészibbre fejlesztik a virágkötők, modern kosarakat, néha letisztult formákat alkalmaznak. A hortenziát felváltotta a napjainkban egyre nagyobb választékban kapható, a lakások klímáját jól bíró vegyes cserepes virágok. A virágok egyik ikonikus alakja így a phalaenopsis (lepke) orchidea lett a hortenzia helyett, mely eleganciájával hódít és színeiben is illeszkedik a hagyományos kosarak színeihez. Egyre több, sokáig tartó zöld növény jelenik meg a kompozíciókban.
A kosarak készítésénél az anyagok is megváltoztak, a régi kreppet felváltotta kezdetben (90-es években) a virág krepp, majd mostanság (a 2000-es évek elejétől) a divatos vetex és organza anyagok, újszerű kiegészítők és retro hatású csipkék.
Új színek
A kosarak színben is megváltoztak, bőséges szín és forma választékkal, kinek-kinek ízlése és a divat szerint. A színek továbbra is sugallhatják a kapcsolat szintjét.
Piros kosár: kevésbé ismert, az ifjú házasoknál, a házasságuk első évében az ifjú férj lepheti meg vele a feleségét, követve az előző kosarak sorozatát.
Kék kosár: jelenthet egy erősebb barátságot, ismeretséget, esetleges szándékot.
Zöld kosár: új keletű, rövid ideje tartó kapcsolat.
Lila kosár: régebbi kapcsolatra utal.
Sárgás, narancsos árnyalatú kosár: apukája ajándékozza kislányának.
Mostanság már nem jelent szülői elutasítást, ha maga a fiú adja a kosarat a lánynak és elfogadott, ha nem előző este, hanem május elsején adja át.
Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ha a lány fehér díszítésű májuskosarat kap, akkor ott hamarosan férjhez megy a menyasszony!
- Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A májuskosár hagyománya olyan kulturális örökség, ami megyénkre, kismértékben a megyehatárokat átlépő régiónkra jellemző. Az országot járva, számos helyen feltéve a kérdést „Ismeri-e a májuskosarat?” ,vagy „Hallott-e róla? „nemleges” választ kapunk vagy visszatérítik a kérdést: „Mi az?” kérdéssel.
Sajnos a kérdésre főleg megyei nagyvárosokban a fiatalok sem adnak egyértelmű választ, illetve van, aki nem is hallott róla, kisebb településeinken a zártabb közösségek miatt jelentősen jobb a helyzet. Idősebbek, akik átélték, lelkesen beszélnek róla, mosolyogva emlékeznek és mesélik történeteiket, kérdéseink alapján.
A megyei párkapcsolati kultúra szerves része lehet a továbbiakban is, melyet érdemes éltetni ebben az elektronikus és felgyorsult, sokszor anyagi és külsőségekben megnyilvánuló világban.
Megyei, nemzeti értékként is érdemes megőrizi, képekben, írásokban rögzíteni, illetve a megyei értéktárba felvenni, hogy fellelhető, tovább vihető legyen az érdeklődők számára a májuskosár hagyománya.
A lakodalmi kultúra őrzése, ápolása Arnóton,
a 2010-es években
Dr. Üveges István, a település jelenlegi polgármestere (egyidejűleg az Arnóti Települési Értéktár Bizottság elnöke) főleg az 1990-es években több száz lakodalomban szerepelt hivatásos vőfélyként, szinte az ország minden szegletében megfordult. Tapasztalatit, élményeit 2010-ben egy közel 300 oldalas, Magyar lakodalmak – Esküvőre készülők kézikönyve című kiadványban örökítette meg. A polgármesteri (településvezetői) munkája mellett továbbra is fontosnak tartja a lakodalmi népi kultúra ápolását, az értékek megőrzését. Ennek jegyében Arnót Község Önkormányzata eddig az alábbi rendezvényeket szervezte, támogatást nyújtja ebben a témakörben:
1.Ökumenikus házassági évfordulós ünnepségek – 2011-től kezdődően 2015-ig, öt éven át minden évben megrendeztük az 5., 10., 15., 20., 25. 30., 35., 40., 45., 50. házassági évfordulójukat ünneplő párok részére, a négy helyi lelkész szolgálatával; egy-egy alkalommal közel 20 házaspár vett részt az ünnepségen a családtagokkal együtt, amelyet mindig más-más történelmi felekezet templomában tartottunk meg – a 2014. évi díszvendégünk Soltész Miklós államtitkár úr volt
- Borsodi Lakodalmas Fesztivál – I. B.-A.-Z. Megyei Vőfélytalálkozó – 2014. április 26.
- II. B.-A.-Z. Megyei Vőfélytalálkozó – 2015. február 14.
- Házasság Hete országos rendezvénysorozat arnóti programjai (filmvetítés és előadói est)- 2015. február 13-15.
5.Házasság Hete országos rendezvénysorozat – lakodalmi nótaest – 2016. február 13.
- A borsodi lakodalmi kalács felvétele a B.-A.-Z. Megyei Értéktárba – 2016. október 18.
- Borsodi Lakodalmas Nap – III. Megyei Vőfélytalálkozó – 2016. november 26. – (finanszírozás: Magyar Művészeti Akadémia)
- Roma lakodalmi szokások bemutatása, az Arnóti Romák Napja keretében – 2016. december 15.
- Arnót Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete a házasságkötés alkalmával adható támogatásról – aki Arnóton köt házasságot, egyszeri alkalommal 10 ezer forintos önkormányzati támogatásban részesül
- A házasságkötések alkalmából az arnóti anyakönyv-vezető egy-egy, a polgármester által aláírt Emléklapot nyújt át az ifjú párnak
- Az Arnóton házasságot kötő párok a polgári esküvőn egy-egy szép, finom, szív alakú lakodalmi fonott kalácsot kapnak, az önkormányzat ajándékaként
Tervezett programok:
- Párok és házaspárok retro dico-ja, a Házasság Hete országos programsorozathoz kapcsolódóan – 2017. február 18.
- Borsodi Lakodalmas Nap – 2017. november 11.
