Az önkormányzatok számára 2011 óta jogszabályilag fennálló lehetőség, hogy ebadót szedjenek. A 2017-ben tervezett állatvédelmi törvény módosítás nem erről szól. Évek óta minden önkormányzat maga döntheti el, kiveti-e az adót, maximum 6, illetve 20 ezer forint kutyánkénti értékben. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke szerint az ebadó bevetése településenként a polgármestereket negatív fényben tüntetné fel, így a legtöbb helyen elkerülik. Pedig a józan ész keretei között az eddig is felelős állattartók egy ebadóval még spórolhatnának is az éves költségeiken.
Fejlettebb országokban az állattartók adó formájában járulnak hozzá az állatvédelem költségeihez, ugyanúgy mint mondjuk az egyházak működéséhez. Egy állattartók által racionális mértékben megfizetett ebadóba, amit mondjuk nem ebrendészeti hozzájárulásnak hívnának, hanem mondjuk állatvédelmi keretnek… alanyi jogon járóan bele lehetne pl. állatorvosi szolgáltatást építeni. Az ebadót fizető állattartó az ebadóért cserébe kedvencének kaphatna éves veszettségoltást, bélférgek – szívféreg elleni védelmet, parazitamentesítőt, betegségek elleni védőoltásokat, szűrővizsgálatokat, illetve akár kutyaiskolát, biztosítást és további szolgáltatásokat is.
Sok a felelőtlen állattartó
Sokan felelőtlenül szaporítják az állatokat, sok helyen a háziállat fogyóeszköz, azaz ha megbetegszik vagy elhullik, lesz helyette kettő. A 2-3 évente kötelező települési szintű eb összeírás alkalmával a tartott állatok jelentős része összeíratlan marad. Az Orpheus Állatvédő Egyesület utcai állatmentésekkor azt tapasztalja, hogy a gazdátlan állatok jelentős részében nincs a tulajdonosok azonosítására alkalmas mikrochip. Mivel az állatorvosok chipes kutyákat gyógykezelhetnek, illetve olthatnak veszettség ellen, így nagy a valószínűsége annak, hogy a chip nélküli kutyák óriási száma semmiféle kötelező orvosi ellátást nem kap, kvázi azok eredeti gazdái fekete módon alapból mentesek az adófizetés alól.
Állatvédelem és finanszírozás
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint „annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik”, azaz a felelős állattartást segítő szemléletformáló – prevenciós program az állatmentő tevékenység mellett fontos feladat. Az Orpheus Önkéntes Közösség és a százával működő állatvédő szervezetek, közösségek, csoportok finanszírozása közadakozásból vagy az adó 1 százalékból működik. Semmiféle normatív támogatás nem jár a környezetvédelmi tevékenységhez – ami nem jó… fogalmaz az állatvédő.
Kutyaütő ebadó
Sokan nem képesek felelősséget vállalni. Az állatvédők attól rettegnek, hogy ebadó bevezetése egy – egy településen a kidobott állatok megtöbbszöröződését hozza magával. A néhány éve kötelezővé tett kutya azonosító chip is sokakat kutyájuk szélnek eresztésére kényszerített. Az állattartás minőségi javulását csak a felelősségteljes gazdik hozhatják el. Amíg nincs környezettudatos és felelős állattartói morál, addig bármilyen szabály vagy szankció is kerül bevezetésre, az emberek nagy része kibújik a felelősség alól.
Fontos az állatvédelmi törvény aktualizálása
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője kifejtette, hogy nagy előrelépés volt az állatvédelem terén az 1998. évi XXVIII. törvény létrejötte, mely az állatok védelméről és kíméletéről szól. Sajnos nagyon sok az állatkínzás, a gazdasági és hobbiállatok kapcsán fennálló probléma. Szükséges lenne a törvény aktualizálására, illetve az egyesület által régóta dédelgetett állatrendőrség vagy az állatvédelmet segítő iskolai oktatási és lakossági szemléletformáló programok működtetésére is.
