A világ legdrágább órája – persze, hogy Patek Philippe -az idő a legnagyobb kincs  – kiporciózták mindannyiunknak -a láncosoknak hely volt a nadrág bugyrában

Árverésen kelt el a világ legdrágább órája .Természetesen ez egy zsebóra. Mert az az igazi. Megvallom magam is gyűjtöm a régi órákat. Nincs is kellemesebb mint hallgatni az egyenletes ketyegésüket. Megnyugtató, ritmusos mint egy egészséges szív dobogása. Ma már az extra konzervatizmus jellegzetésse a zsebóra víselése. Emlékszem Kádár Jánosról, a hajdani pártfőtitkárról sok olyan kép készült amelyen a zsebóráját nézi. Látszik a lánc amelyen csűng, s ez egyben feltételezi, hogy a nadrágján még ott van a helye. Nekem is volt olyan nacim amelyen gyárilag varrták az óra helyét. Persze akkor meg olyan láncos órám még nem volt. Mire a gyüjteményembe ilyen is jutott addigra meg az ehhez való pantalló hiányzott. Különben ma már a karórák híve vagyok. A zsebketyegő az íróasztalon vár a sorára. Mert manapság nem egy órát hordunk mint hajdanán. Divatcikk lett.A hatvanas évek elején nagyobb mennyiségű olcsó – 220 forintos NDK gyártmányú gyermekeknek szánt karórát kináltak az óra ékszer boltokban. Ebből nekem nem jutott, viszont a tízedik születésnapomra kaptam drága Édesapámtól egy igazi új Marvint. Gáláns ajándék volt. Az ára cirka kétezer forint lehetett, ami akkoriban három havi átlagfizetésnek felelt meg.  Sokáig nem is nagyon mertem víselni. Majd egyszer úgy a hetvenes évek elején ellopták tőlem a fővárosi Bencur Hotelben, a pedagógus szállóban. Nemrégiben négy ilyet vettem, remélem köztük lehet az is amelyet megfújtak. Más. manapság  jó szokás meggusztálni, ki milyen ketyegőt hord. Főleg a politikusokét. Ha lefotózzák, szakértik, rögtön hírül viszik, hogy flancol. Drága órával páváskodik.  Azért tudni kell, hogy a  kínai piacon a világ legdrágább óráinak a legtökéletesebb hamisítványait vehetjük meg. Sok esetben még az órások se képesek megkülönböztetni az igazit a koppintástól. Már csak azért se mert a márkásaik is távol keleten készülnek. Ezt onna tudom, hogy amikor a gyüjteményem egyik darabja lebetegedett bevittem az óráshoz, aki elsőre  azt mondta, ő ilyen drága szerkezethez nem mer hozzányúlni. Megnyugtattam, hogy önköltségi áron hatezerért választottam Tomnál, a kedvenc vietnami barátomnál.
v