Rendkívül ambíciózusak és szakmailag elkötelezettek a magyar mérnökök, többségük ugyanis az alapján választ munkahelyet, hogy hol tudják számára a nagyobb szakmai kihívásokat, és az izgalmasabb feladatokat ajánlani. Külföldre is sokan mennének, de csak határozott időre, a legnépszerűbb célország pedig Németország. Ami a munkaerőpiacot illeti, a szakmában tapasztalható innovációs folyamatoknak köszönhetően egyre erősebb pozícióban vannak a villamos- és IT-mérnökök, akikért a legjobb cégek versenyeznek. A felsőoktatásban azonban még van hová fejlődni, a képzés ugyanis nem elég gyakorlatorientált, amit az oktatók felkészültsége és tudása ellensúlyoz. A Jobsgarden HR-toborzó és tanácsadó cég legújabb kutatásának középpontjában a hazai mérnökök munkaerő-piaci igényei és kilátásai állnak.
A magyar mérnökök jelenlegi helyzetét vizsgálta legújabb kutatásában a mintegy 15 éve a HR-iparág élvonalába tartozó, magyar tulajdonban lévő Jobsgarden. A választ adók közel 90%-a 22 és 40 év közötti mérnök. A felmérésben 31 százalékos arányban a gépészmérnökök képviseltetik magukat, a válaszadók 25 százaléka informatikus, 20 százaléka pedig villamosmérnök. A főbb témákat a mérnökképzés színvonala, a munkaerőpiac helyzete, a mérnökeink motivációi és a külföldi elhelyezkedés adta.
A képzés minőségével kapcsolatban kettős eredmények jöttek ki a kutatásból. Az egyetemek legfőbb erősségének a válaszadók közel fele az oktatók felkészültségét tartja, negatívumként viszont a megkérdezettek háromnegyede jelölte meg azt, hogy a képzés nem elég gyakorlatorientált. Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor ezt ellensúlyozza, hogy az igazán elhivatott hallgatók a rendkívül felkészült oktatóknak, valamint az egyetemek és a különböző vállalatok együttműködéseinek köszönhetően megtalálják a jelentős szakmai tapasztalatot kínáló lehetőségeket. A helyzet és a megítélés ellentmondásosságát az általános vélemények arányai is jól jelzik: a megkérdezettek 53 százaléka úgy gondolja, hogy a magyar mérnökképzés szintje csak közepes, 35 százalék ítélte jónak az oktatás minőségét, a további 12 százalék szerint viszont rossz a színvonal a felsőoktatásban.
Az elhelyezkedési lehetőségekkel viszont nincs probléma, a kutatásban részt vevők 85 százaléka három hónapnál kevesebb idő alatt talált magának állást. És egyre inkább arról van szó, hogy mérnökeink könnyen válogathatnak a piaci szereplők és ajánlataik közül. Munkakeresés, vagy munkahelyváltás alkalmával pedig egyálalán nem az anyagiak a legfontosabbak.
A mérnöki területen végzett munkaerő-közvetítés során Paulovics Éva úgy tapasztalja, hogy a magyar mérnökök nagyon erősen elhivatottak a szakmájuk és érdeklődési körük iránt, éppen ezért nem a fizetés a legfontosabb döntésbefolyásoló tényező számukra. „Amikor azt kérdeztük tőlük, mi az, amit munkahelyváltás során elvárnak jövőbeli munkáltatójuktól, a legtöbb szavazatot a szakmai fejlődés, támogatás kategóriája kapta. Ezt szinte mindenki, a válaszadók 97 százaléka bejelölte. Csak a második legfontosabb kategória volt a fizetésbeli elismerés.”
Gárdus Zsuzsa, a Jobsgarden társ-ügyvezető igazgatója szerint azt is érdemes kiemelni, hogy a mérnök-szakma jelenleg jelentős innovációs folyamaton megy keresztül. A Jobsgarden által szervezett állásinterjúk és a munkakeresők elhelyezésének tapasztalatai alapján a cégnél úgy látják, hogy a legtöbb mérnök most a jelenkor nagy technológiai lehetőségeit, és a jövőt meghatározó fejlesztéseket keresi. „Kis túlzással élve mindenki elektromos autót szeretne fejleszteni, vagy ha erre nincs is lehetősége, mindenképpen olyan projektekben szeretne részt venni, ami már a jövőről, annak technológiai megoldásairól szól. És erre persze meg is van az esélye, a szakmát ugyanis egyre inkább áthatja a digitalizáció és az intelligens rendszerek térhódítása, a mérnöki fejlesztések pedig egyre inkább elektronikai, illetve digitális irányba tolódnak, aminek következtében felértékelődnek a villamos- és IT-mérnökök.” – teszi hozzá.
Ezzel is összefügg, hogy tapasztalataik szerint az álláskeresők inkább a nagyvállalatokat részesítik előnyben, mert a kisebb cégekben egy idő után korlátozottak a lehetőségek, egy nagy multitól viszont többet kapnak a karrierépítés szempontjából. A mérnökök körében a válaszadók közel háromnegyede tartja a nagyvállalatokat vonzóbb munkahelynek, mint a kisebb cégeket.
Kutatásukban kíváncsiak voltak arra is, hogy mérnökeink mennyi időt töltöttek külföldön eddigi karrierjük során, és hogy miért tértek haza. Elmondásuk szerint a külföldi kihívásokat sokan keresik, azonban sokkal inkább csak projekt-jelleggel, rövid távra. A megkérdezettek 40 százalékának volt már lehetősége külföldön dolgozni, közülük a nagy többség, 91 százalék 5 évnél kevesebb időt töltött kint. A hazatérés okaiként leggyakrabban a magánéleti tényezőket jelölték meg. Gárdus Zsuzsa hozzátette, hogy a legvonzóbb célország a válaszadók több mint negyede szerint Németország, ezt követi az USA 13 százalékkal, majd 10 százalék alatti aránnyal Ausztria, Svájc, Hollandia, és Nagy-Britannia. Arról viszont nincs szó, hogy tömegesen mennének külföldre a mérnökeink. A többség egy-egy határozott idejű megbízásban gondolkodik, és annak végeztével hazatér.
A Jobsgarden-ről:
A Jobsgarden egy magyar tulajdonú, a HR-iparág élvonalába tartozó vállalat, amely több, mint 15 éve végez HR-tanácsadói szolgáltatásokat. A vállalat portfóliója a munkaerő-közvetítés, kölcsönzés, outsourcing, coaching és outplacement szolgáltatásokat foglalja magába. Alaptevékenységének kiemelkedő eleme az elsősorban műszaki, logisztikai, információs technológiai, pénzügyi és business adminisztrációs területeken tevékenykedő tehetséges és jól képzett szakemberek összekapcsolása multinacionális és hazai partnereikkel.