A tavaszi fáradtság tünetei, az álmosság, a fejfájás, az ingerlékenység, a levertség és az ízületi fájdalmak az északi féltekén rendszerint március közepe és április közepe között jelentkeznek.

Amint arról a 24.hu cikke ír, normál esetben a tavasszal kialakuló elcsigázottságot a melegebb idő, illetve a napsütés hormonokra gyakorolt hatása okozza.
Az alvási ciklust szabályzó melatonint például a sötétség és fény váltakozása alapján termeli a szervezet. Télen a hosszabb éjszakák miatt több hormon keletkezik, tavasszal viszont az éjszakák rövidülésével látványosan visszaesik a termelés. A folyamat egyes embereknél átmeneti alvási problémákat idézhet elő.

Bizonyos esetekben azonban a tavaszi fáradtság valamilyen egészségügyi probléma jele lehet, egyes tüneteket például kiválthat allergia is. A tavasszal induló pollenszezon, illetve az allergén anyagok terjedését segítő melegebb, szelesebb idő olyanokra is hathat, akik nincsenek tisztában érzékenységükkel.

A levertség hátterében azonban nemcsak fizikai, hanem mentális problémák is állhatnak. A szezonális affektív zavar (SAD) olyan állapotot jelöl, melyben a depressziós időszakok ismétlődően térnek vissza, illetve szűnnek meg az év egy adott szakaszában. Az ilyen periódusok rendszerint télen indulnak, és tavaszra enyhülnek, ugyanakkor minden tízedik SAD-ben szenvedő személynél a depressziós időszak tavasszal vagy nyáron kezdődik. Az SAD tünetei az álmatlanság, az ingerlékenység, a nyugtalanság, a rossz étvágy és a testsúlyvesztés lehet.
Az efféle zavar hátterében az időjárás megváltozása mellett kulturális tényezők is állhatnak. Mivel tavasszal az emberek általában vidámabbnak mutatják magukat, a SAD-ben szenvedők úgy érezhetik, hogy kimaradnak a jóból.