Ilyen se lesz még egyhamar – felavatták a diósgyőri új stadiont – mi volt a tasakban a nagyon fontos vendégeknek – kinyitottam a bársony szütyőt
Szántó István
A meccsről ne beszéljünk. A lényeg, hogy a Diósgyőrnek van egy pompás stadionja ami méltó, Miskolchoz. Biztosan lesz majd egy jó, még jobb csapat is hozzá. Nem vagyok sportújságíró, de ki is lenne kíváncsi a véleményemre. Így aztán az ilyen protokoll események kapcsán engem a gasztronómiai élmények és a vendéglátás, a szervezés technikája az ami leköti a figyelmem. Nézzék el ezt a fogyatékosságomat. S akkor most megosztanám a képeket amely bizonyára máshol alig kapnak nyilvánosságot.
Itt ugye mindenki megkapta az azonosító karperecétA VIP vendégek egy tasakban vették át az ajándékukat, amit persze ott helyben illet felleltározniAki nem kapott ilyet – volt benne egy emléklapMellette egy a városra emlékeztető képeslapEyg eredeti energiaital – nem árulom el honnan lehetA szakácsok, a cukrászok kitettek magukértSok sok finomság várta a fontos embereketA kis kolbászkák mustárralNehéz lehetett a választásRánézésre nem mondanám meg, mi is lehetett ezBárhogyan is alakult az eredmény ilyen megnyitó örök élmény , aligha lesz még egy a közeljövőbenJegyezzük meg meg – most telt ház volt
Az ilyen akkreditációs kártyáimat megőrzöm emlékbe. A különbség első nekifutásra – ha jól emlékszem ott Felcsúton dúskáltunk a lila hagymás sült libamájban és még a lelátóra is kihozták a tányérokatEz része volt az ajándékcsomagnakTörtem a fejem , vajon mi lehet ebben a bársonyos dohányzacskóban. Rájöttem egy komplett gombfoci csapat. Na ehhez semmit nem írok mert majd még félremagyarázzák. Legfeljebb annyit, hogy gyerekkoromban még ilyen pályám is volt. Sokat játszottunk a barátaimmal. Ám igazából a labdát szerettük rúgni napestig. Egy belvárosi grundon amelynek a szélén egy emlékmű volt. Minket ez egyáltalán nem zavart.