SzántóGráf » Fiatalon Miskolczról » Belvárosi bazár – több a nézelődő mint a komoly vásárló – mindenki kincseket keres – az árusok meg a balekokra vadásznak – bolhapiac bolha nélkül – én is megyek a hokedlimmel
Belvárosi bazár – több a nézelődő mint a komoly vásárló – mindenki kincseket keres – az árusok meg a balekokra vadásznak – bolhapiac bolha nélkül – én is megyek a hokedlimmel
Ha hónap első vasárnapja – akkor Miskolcon régiségvásár – tőlünk nyugatabbra ezt bolhapiacnak becézik. Talán először Németországban találkoztam ilyennel a hetvenes évek elején. Na ott aztán minden volt. Nekem azonban azok a hölgyek voltak szembe tűnőek amelyek sorban a kukákon ültek, s semmi ócskaságot nem kínáltak. Csupán a bájaikat. El is keltek mint a régi rádiók és a lepukkant biciklik és a csorba nippek.
Csak tudnám ki is lehet az a Jávorka Ádám – és, hogy hiányzik e most Alsórákosról
A kitüntetésekre nagyon hajtok. Olyan kiváló dolgozósból sok van, még Édesapámtól is örököltem néhányat. Egyszer én is kaptam amikor mindenkit sorra kérdeztek, kinek nincs még a szerkesztőségben. Abban az érában már nem járt hozzá egy havi fizetés. S elődöm íróasztalában egy tucatot találtam. Ki kellett volna aggatnom a mellemre úgy mint Brezsnyev elvtársnak.
Hátrányos helyzetű gyerek voltam. Biciklim még háromkerekű is volt, hinta lovam viszont egy se. Talán ennek a következménye, hogy néhányszor már átestem a ló a túloldalára.
Ez volt a kor mángorlója vagy szárítója esetleg a száraz vasalója. ehhez tényleg kellett egy bejárónő
Itt lelassítottam. Csupa orvosi műszerek. Lehet, hogy állatorvosi rendelő hagyatéka, de akár egy műtőből is leselejtezhették. Szike, csipesz fogók és fecskendők. Ha egybe megveszem itthon akár egy vakbélműtétet is elvégezhetekElárulom, hogy az utóbbi negyven év során egyetlen kulcsot se hajítottam el. Sose voltam képes a régiektől megválni. Hát ha egyszer találok hozzá egy jó lyukat, bocs zárat amibe passzol. Egy nagy bőröndre való össze is gyűlt. Karikára fűztem. Időnként azok a barátaim akik ismerik ezeket a betörő szerszámkészletemet kikölcsönzik. Ha gondjuk van. Egyébként már magam is kitapasztaltam egy egy jó mester kulccsal bármi nyitható. Ha valakit érdekel egybe az össze eladó.
A régi polgári miliő fontos tartozéka ez az órafajta. Nekem kettő is van belőle. Jól mutatnak a szekrények tetején. Az ilyen írógépeimtől már megszabadultam. Egy időben komoly értéket jelentettek. Jobb családokban ez része volt a háztartásnak
Kezdem belátni – vége a gyűjtögető életmódnak. Ezt a szokás egy bizonyos kor után értelmetlen legfeljebb csak a pénzre szűkül. Mikor már rengeteg felesleges soha nem kellő tárgyak között élünk rájövünk, tévúton sattyogtunk.
Mangal Ica is kint volt. Ez a szalonna állítólag nagyon egészséges . Állítják a független sertéstenyésztők szövetségének tagjai. A dísznők viszont cáfolják.
Nekünk is volt kis képernyős Kékes tévénk. Csúcs volt. Még Kassát is befogtuk, hétfőnként. A mellette álló kannából mérték a tejet és a tejfölt a kis csemegében. Guszták így egymás mellett.
Óh itt van a camcorder, az M7 VHS videomagnó. Ilyennel több száz esküvőt forgattam Miskolcon. Egy hónap alatt kereste meg az árát.Egyszer majd elmesélem, hogy vettem egy ilyet Ausztriában és hogyan sikerült vámmentesen hazahozni. Ezzel lefilmeztem az egész akciót.
Na itt aztán minden olyan kapható volt amire a kutyának sincs szüksége. Bár egy két tárgyat begyűjtöttem.
Moldova György írót most nem láttam a vásárban. Párszor megirigyeltem, hogy hokedlin kínálta a könyveit itt kínálta. S vitték. Nem úgy mint a cukrot, de vették. Nekem is van egy készletem az utóbbi években megjelent kötetekből. Mióta az Észak tiltólistára tette ezeket itt árulom majd. Ingyen dedikálással.
Csaknem egy hét kihagyása nélkül minden csütörtökön – immár öt esztendeje folyamatosan – hogy elkészítettem a leckémet az Északba. Kedvemre megírtam az emlékeimet...
Schwarcz Tamás megnyitja Miskolc legnagyobb farmer üzletét a Bató ház mellett. A képet emlékezetem szerint Jakubik Laci készítette. A bal szélen Tordai Péter...
Nehéz abbahagyni ezt a történetet. Egyre többen kommentálják. Mi sem természetesebb, hogy akik ebből szuperül jöttek ki azok hallgatnak. Ám akiket megviselt, hogy...
Minden hónapban egyszer, hirtelen felindulásból szelektálom a mobilomon található számokat, neveket és címeket. Az utóbbi időben sajnos sok olyan számot kellett törölnöm, amelynek...
Az álmos-könyvek szerint szerkesztőnek újságban megjelenni nem sok jót jelent. S most tessék, rám pazaroltak egy teljes, drága oldalt. Akit érdekel az interjú...
Rezső bácsi kitárazza a TT pisztolyát. Biztonságképpen kétszer is ránt egyet, a ravaszon majd kezembe vehetem a revolvert. Alig hét esztendősen. Egész este...
Ki gondolta volna, hogy ennyien olvassák a keddi Északban megjelent írásomat Prónay Gábor professzorról. Mindenkinek köszönöm az elismeréseket. Ettől csak hízok. Közben azt...
Ez a 35. évforduló teljesen rendhagyó. Magunkban emlékezünk, magányosan fejet hajtunk az alapítók előtt, és ha egyszer vége a karanténos világnak újra együtt...
Drága édesapám temetésén, tizenkét esztendősen egy világosszürke, vágott nyakú twist pulóverben szipogok. Rá egy évre a nénikém pult alól, protekciósan megveszi életem...
Egy hatszor hatos fekete fehér kis fotó az egyik legbecsesebb emlék apámról. Egy oszlopos épület előtt parkoló Pobedára könyökölve mosolyog a kamerába. Feltételezem,...
Még iskolát sem láttam, mire már olvastam. Elsőre csak a nagybetűket. Utcára néző ablakunkból sasszememmel három vagy négy bolt feliratát láthattam. A Villanyrendőrtől...
Iskolakerülésre, mennykőként becsapódó szerelmi bánatra, csalódásra jobb elbújni a világ elől. Intim andalgásra a belváros legeldugottabb kis utcája sem annyira romantikus, mint az...