SzántóGráf » Fiatalon Miskolczról » Belvárosi bazár – több a nézelődő mint a komoly vásárló – mindenki kincseket keres – az árusok meg a balekokra vadásznak – bolhapiac bolha nélkül – én is megyek a hokedlimmel
Belvárosi bazár – több a nézelődő mint a komoly vásárló – mindenki kincseket keres – az árusok meg a balekokra vadásznak – bolhapiac bolha nélkül – én is megyek a hokedlimmel
Ha hónap első vasárnapja – akkor Miskolcon régiségvásár – tőlünk nyugatabbra ezt bolhapiacnak becézik. Talán először Németországban találkoztam ilyennel a hetvenes évek elején. Na ott aztán minden volt. Nekem azonban azok a hölgyek voltak szembe tűnőek amelyek sorban a kukákon ültek, s semmi ócskaságot nem kínáltak. Csupán a bájaikat. El is keltek mint a régi rádiók és a lepukkant biciklik és a csorba nippek.
Csak tudnám ki is lehet az a Jávorka Ádám – és, hogy hiányzik e most Alsórákosról
A kitüntetésekre nagyon hajtok. Olyan kiváló dolgozósból sok van, még Édesapámtól is örököltem néhányat. Egyszer én is kaptam amikor mindenkit sorra kérdeztek, kinek nincs még a szerkesztőségben. Abban az érában már nem járt hozzá egy havi fizetés. S elődöm íróasztalában egy tucatot találtam. Ki kellett volna aggatnom a mellemre úgy mint Brezsnyev elvtársnak.
Hátrányos helyzetű gyerek voltam. Biciklim még háromkerekű is volt, hinta lovam viszont egy se. Talán ennek a következménye, hogy néhányszor már átestem a ló a túloldalára.
Ez volt a kor mángorlója vagy szárítója esetleg a száraz vasalója. ehhez tényleg kellett egy bejárónő
Itt lelassítottam. Csupa orvosi műszerek. Lehet, hogy állatorvosi rendelő hagyatéka, de akár egy műtőből is leselejtezhették. Szike, csipesz fogók és fecskendők. Ha egybe megveszem itthon akár egy vakbélműtétet is elvégezhetekElárulom, hogy az utóbbi negyven év során egyetlen kulcsot se hajítottam el. Sose voltam képes a régiektől megválni. Hát ha egyszer találok hozzá egy jó lyukat, bocs zárat amibe passzol. Egy nagy bőröndre való össze is gyűlt. Karikára fűztem. Időnként azok a barátaim akik ismerik ezeket a betörő szerszámkészletemet kikölcsönzik. Ha gondjuk van. Egyébként már magam is kitapasztaltam egy egy jó mester kulccsal bármi nyitható. Ha valakit érdekel egybe az össze eladó.
A régi polgári miliő fontos tartozéka ez az órafajta. Nekem kettő is van belőle. Jól mutatnak a szekrények tetején. Az ilyen írógépeimtől már megszabadultam. Egy időben komoly értéket jelentettek. Jobb családokban ez része volt a háztartásnak
Kezdem belátni – vége a gyűjtögető életmódnak. Ezt a szokás egy bizonyos kor után értelmetlen legfeljebb csak a pénzre szűkül. Mikor már rengeteg felesleges soha nem kellő tárgyak között élünk rájövünk, tévúton sattyogtunk.
Mangal Ica is kint volt. Ez a szalonna állítólag nagyon egészséges . Állítják a független sertéstenyésztők szövetségének tagjai. A dísznők viszont cáfolják.
Nekünk is volt kis képernyős Kékes tévénk. Csúcs volt. Még Kassát is befogtuk, hétfőnként. A mellette álló kannából mérték a tejet és a tejfölt a kis csemegében. Guszták így egymás mellett.
Óh itt van a camcorder, az M7 VHS videomagnó. Ilyennel több száz esküvőt forgattam Miskolcon. Egy hónap alatt kereste meg az árát.Egyszer majd elmesélem, hogy vettem egy ilyet Ausztriában és hogyan sikerült vámmentesen hazahozni. Ezzel lefilmeztem az egész akciót.
Na itt aztán minden olyan kapható volt amire a kutyának sincs szüksége. Bár egy két tárgyat begyűjtöttem.
Moldova György írót most nem láttam a vásárban. Párszor megirigyeltem, hogy hokedlin kínálta a könyveit itt kínálta. S vitték. Nem úgy mint a cukrot, de vették. Nekem is van egy készletem az utóbbi években megjelent kötetekből. Mióta az Észak tiltólistára tette ezeket itt árulom majd. Ingyen dedikálással.
Szabados Gyuri bácsi jóvoltából nemcsak olyan babás képeim maradtak, amelyeken anyaszült mezítelenül, hason fekve vagy egy tál lavórban ülve bámészkodom a világra....
„Gyula bácsi mesélte, hogy hosszú évekig vásározott, s rájött, hogy a similabda az egyetlen kelendő termék, amelyet maga is készíthet. A krepp papírba...
Mi, miskolciak félszavakból is megértjük egymást. Számunkra egy Sötét kapu létezik. Az az egy, amely összeköti az Avas felől leereszkedő Rákóczi utcát a...
Legalább havonta egyszer a hypos mosószappan mindent átható szagára ébredek. Nagyon nem lep meg, hiszen előző este nekem kell kikészíteni a hullámlemezes...
Az első bevetésen. Balról Szabados Gyuri bácsi fotóriporter, tőle jobbra Gyárfás Katalin az Észak-Magyarország munkatársa és jobbra jó magam mint az első nagy...
Nénikém három habselyem kombinéért cserében egy harminc kilós, szalagos magnetofonnal jött haza Moszkvából. Ezzel a monstrummal bebiztosítottam a helyemet az összes házibuliban....
Május elseje, énekszó és tánc köszöntse! Zengtek az indulók a belvárosba kihelyezett hatalmas hangszorókból. Korán kezdtem a munkásmozgalmi ténykedésem. Még iskolába se jártam,...
Kisregény – 3. fejezet Ez egy kitalált történet. Egy régi, megtörtént eseménnyel kapcsolatos hasonlóság csupán a véletlen műve. —- Kollégák —- Anna már...
Lám nem ma kezdtem a vezetést. Édesapám utolsó munkahelye a terményforgalmi vállalat volt, az igazgató gépkocsivezetőjeként. Emlékszem az autójára. A hajlott hátú farmotoros...
Nem árulok zsákbamacskát. A matek sosem volt az erősségem. Volt egy zseniális trükköm, megszereztem a számtantanárok kézikönyvét. Ebből jöttem rá, hogy nekik se...
Egy különös könyv jelent meg Svédországban. Olyan karikás , hatvan éven felülieknek. A tartalma, tanácsot ad a túlvilágra készülőknek. Praktikusakat, hogy mit tegyünk...