Ma se volt másként mint szokott. Talán egy apróság kivételével -bármilyen kocsi tolt, nyomult mögöttem a Miskolc Budapest közötti sztrádán valamennyi esetben azt hittem, ez csak egy civil rendszámú rendőrkocsi. Biztosan csuklóztatni akar, hogy túllépjem a megengedett sebességet , s leállítanak, és megbírságolnak.
Így most az egyszer mindannyiuktól elnézést kérek, hogy ma nem vettem fel kesztyűt, egyetlen leszorítós volánforgatót se leckéztettem meg a szokásos vészvillogó felkapcsolásával, s senkinek nem satuztam be. Békésen félrehúzódtam mihelyt csak tehettem. Úgy gondoltam értelmetlen lenne az államkincstárat gyarapítanom ilyen bagatell hülyeségekkel. Szóval totál szabályosan döngettem oda vissza miközben folyamatosan fantáziáltam, találgattam melyik lesötétített Audiból vagy Skodából vadászhatnak a száguldozókra.
S most tessék megkapaszkodni részemről nagyon helyes ez a fajta civil autós cirkálás. Már régóta tudjuk, hogy csengős macska nem fog egeret. Avagy kék fehér police felíratú kocsikkal sose lehet kiszűrni a renitenseket. Azok a sztráda feletti Véda gerendás kamerák se alkalmasak erre. Mindez puszta pénzpazarlás mivel még egy tábla is előjelzi, hogy na itt aztán kukkolunk. Jut eszembe volt Borsodban egy legendásan aktív rendőr főkapitány aki több újítást vezetett be a szabálytalankodók kiszűrésére. Egyszer Ózdra sietett szirénázva kék lámpával, s azt tapasztalta, hogy az autósok nem adnak elsőbbséget a megkülönböztető jelzéssel haladóknak. Leszarják a visító mentő és tűzoltókocsikat. Erre találta ki, hogy egy rendőrautóba beszereltetett egy videókamarát, ami a nyolcvanas évek elején nem volt egy szériafelszerelés. Mint újságíró tanúja voltam a kísérletnek, s láthattam, hogy ez a kocsi egy órán át száguldott, kék lámpával, szirénát bőgetve városszerte . A hatvan perces filmen legalább harminc suta, megdermedt, lebénult autós szerepelt le.A következmény humánus és figyelemfelkeltő volt. Valamennyien figyelmeztetést kaptak és megtanulták mi a teendő ha megkülönböztető jelzéssel robogó kocsit észlelnek maguk mögött.
Visszatérve az autópályára – ha rajtam múlna nyilvánosságra hoznám azoknak a neveit akiket rajtakaptak, hogy nagy sebességgel , a követési távolság be nem tartásával söpörték az előttük szabályosan gurulókat. Az is igaz, hogy azokban a nyolcvanas években hetente egyszer közöltük a listát az alkoholos állapotban vezetőkről. Higgyék el nem volt könnyű, hiszen mindig akadtak köztük jó ismerősök akik a nemcsak a félkarúkat kínálták cserébe ha kihagyjuk a listáról. Csaknem két évig tartott ez a szégyenlista szerkesztése mígnem személyiségi jogokra való hivatkozással megszüntették ezt a makarenkoi nevelési módszert. Magam is örültem ennek – noha vezetéskor sose jutna eszembe az alkoholizálás. Azért helyeseltem ennek a felszámolását mert egy vidéki tisztes műszaki értelmiségi a nevének a közzététele után szégyenében öngyilkos lett. Ezt azért túlzott önsanyargatásnak véltem, s tartani lehetett attól, hogy mások is követik a példát.
Hajrá civil autós rendőrök ! Csengő nélkül jobban megy majd…
