Idáig csupa jót és szépet írtam a fővárosi Pekingről, a Józsefvárosi, azaz a Kőbányai úti piacról. Tényleg ha nem lenne , ki kellene találni. A lakosság nagy hányada onnan öltözködik , innen szerzi be az olcsó műszaki cikkeket. Ez ugyanis ténylegesen egy finánc sohase látta óriás bazár. Kínai, délszláv, grúz és vietnami ügyeskedőkkel. Azt is tudom, hogy mindannyian gazdasági bevándorlók akik hazájukban nem találták meg a számításukat nálunk viszont felfedezték az adóparadicsomot. Mióta megszüntették a vasútállomás helyén virágzó kereskedéseket még zsúfoltabb lett a hajdani Ganz gyár.
S akkor elmondom, mit is láttam a közelmúltban itt. Kezdem azzal, hogy ez a hely akár a Bermuda háromszögre hajaz. Itt is el lehet tűnni nyomtalanul, úgy senki nem látott semmit. Szemtanúja voltam amikor egy békés vásárló nem elégedett meg a kínai kereskedő eljárásával és leemelte a vásárlók könyvét.Elszabadult a pokol, a Dávidnak nevezett kereskedő felkapta az olló és ezzel célozta meg a panaszost. Aki elég jó idegzettel rendelkezve nem mondott le a beírásról. Dávid kikapta a kezéből és a könyvet úgy szurkálta össze mint a vudu babát szokás. Végül a cirkuszi tárgyat a földre vagy a vásárló után hajította. Ilyenkor a szomszédos kereskedők gyorsan zárnak, eltűnnek, ne, hogy már bele keveredjenek az ügybe.
A rendőrségi feljelentést követően jó három hét múlva jött a hivatalos válasz. Ha eljárást akarnak akkor Pestre kell utazni. Nem mintha a törvény szerint az ország bármely területén nem lennének képesek a panasz rögzítésére. Egyébként az Ezone tulajdonosa jól értesült lehet mert a történtek után már el is tűnt a pavilonjából.
Magam is részese voltam egy hasonló esetnek. A vietnami kereskedő egyik rádiótelefonos órája már a kibontáskor rossz volt. Nem vette a töltést. Na ilyenkor kellene egy tolmács, de minek is. Hiszen az okosabbja nemcsak magyarul de még vietnamiul is elfelejt beszélni. S ha erősködsz, kapsz egy semmire se jó teljesen szűz vásárlók könyvét amelyet még nem is hitelesítettek. Lásd az alábbi fotókat.
Folytatom. Itt a parkolás még súlyosabb rémálom mint a belvárosban.
Semmi nem igazolja, hogy mikor érkeztél és a távozáskor azt mondják amit csak akarnak. A háromajtós szekrény méretű parkolóőrrel lehet vitatkozni, de nem ajánlatos. Számlát kérni meg egyenesen vakmerőség. Egyébként egyszer kétszer már láttam erre NAV kommandósokat. Az egy élmény volt. A kereskedők mint a majmok sebesen felkúsztak a pavilonok tetejére menteni a simlis szajrét. Közben minden standnál csörögtek, visítottak a szirénák, jelezték a vészhelyzetet. Erre mondanám, csengős macska sose fog egeret. Egyenruhában ellenőrizni ezt a területet biztonságosabb, de uniformisban soha se csípnek meg egyetlen spekulánst se. Nem is értem, hogy amikor ma még a fagylaltost is bekötötték az online számlarendszerbe itt a vásárban ahol naponta milliárdok cserélnek gazdát még egy számlatömbre se kötelezettek a kereskedők.