Jó fogás – ki gyűjti a régi hifi tornyokat – olcsón megszabadulnék ettől is

Úgy a nyolcvanas évek derekán a Videoton kezdte gyártani ezt a vegyes felvágott terméket.  A rádió és a magnórész az erősítővel hazai gyártású volt míg a lemezjátszó eredeti japán. Feltételezem, hogy az állvány valamelyik dunántúli bútorgyár vagy egy téesz melléküzemága barkácsolta. Így együtt mutatós volt abban az időben amikor az a találós kérdés járta – milyen a szovjet hifitorony?

Rávágtuk  sárga hokedlin egy lapos elemmel átgumizott Szokol rádió. Megjegyzem, ezekhez a zsebrádiókhoz gyári szabvány méretű tölthető elemet nem árultak. Ebből a magyar toronyból az első kettőn amit a miskolci tévészalon kapott Paulovics Guszti barátommal, kollégámmal osztoztunk . Kölcsönösen megosztottuk egymással a torony műszaki rejtelmeit. Persze neki könnyű dolga volt, mint a miskolci rádió igazgatójának egy teljes műszaki stáb állt mögötte.

Nem győzték ellátni a jobbnál jobb sláger kazettákkal és lemezekkel. Ezekből nekem is jutott. Majd közbe egy nagy kanyarral kielőztem. Bécsben kifogtam egy dupla kazettás felvevőt, s innentől már is magamnak másolhattam. Ezer múlhatatlan emlék fűz ehhez a géphez.

Szívesen nézegetem, nosztalgiázok, de szeretném a helyét felszabadítani.  Aki ráígér erre a muzeális darabra jó boltot csinál. Ezt onnan tudom, hogy Komlossy Attila doktor barátom egy hatalmas úgynevezett zeneszekrényt örökölt. Máig is őrzi, s tudja egyre többet érnek ezek a darabok. Lehet, hogy ez a torony is azzá érik, csak győzze valaki kivárni!