Nem mentem át a párakapun. Bár láttam a Centrum áruház előtt, de mivel még sosem találkoztam ilyen szerkezettel, s másokat se láttam az alkalmi diadalív alatt bújkálni így csak megcsodáltam. Lám nekünk is van már ilyen. A kirakott poharas vizet se kóstoltam. S örömmel nyugtáztam, hogy mindenre gondolnak az illetékesek ha nagyon melegünk van. Gyerekkoromból arra emlékszem, hogy ilyenkor a főutcán óránként kétszer húzott el a nagy sárga Skoda locsoló autó amelynek a farán egy ember nyomogatta a karokat. Ő ügyelt arra, hogy ahol nem hiányzik az éltető víz oda ne spricceljenek. Később amikor már Trabantom lett nagyon haragudtam erre az emberkére. Ugyanis ha frissen lemosott kocsimat mindig oldalba vizelte. Szórakozásból vagy figyelmetlenségből. Időnként persze a járókelőket is felfrissitette. Csak úgy. Már nem is haragszom rá. Rájöttem, hogy ebben a melegben a miskolci villamossineket is érdemes lenne ilyen időközönként lehűteni….
