Megszűnnek az áruházi reklámújságok – beviszik a közösbe – tudja mi az az ISSN szám – megfejtettem a kódot, de hiába – ha sok a vicc benne nem kell adózni

 

 

Az áruházi reklámújság környezetvédelmi termékdíja jelenleg 85 forint kilónként. A kormány tervei szerint 304 forint lesz. Emiatt nagy változások lesznek majd a boltokban – véli a Blokkk.com

A jó bornak is kell a cégér – hát még a lőrének

Még 2017 őszén, amit végül levettek a napirendről, 100 forint fölé tolták volna, volt tiltakozás. Ez a mostani új javaslat még nagyobb ugrást okozna. Valóban ennyire haszontalan lenne a reklámújság? – teszi fel a kérdést a kereskedelmi szakportál

Szantograf:” Valamikor nem is olyan régen megkerestem a nagy áruházak, bevásárlóközpontok szövetségét. Próbáltam rávenni őket, hogy német mintára – tetszenek emlékezni azokra a nagy katalógusokra – valamennyien egy újságban hirdessenek. Elhajtottak mint a legyet. Mondván nem közösködnek, mondjuk a Spar és a Lidl vagy az Aldi nem fog egy gyékényen árulni. Hiába vázoltam egy ilyen nagy reklám kiadvány előnyeit, hasznát és mi egyéb előnyét. Egyébként is tudtam, a nagy nyugati tulajdonosok hozzájárulása nélkül itt helyben még a nyitva tartási idő kérdésében se dönthetnek.

Ez az én postaládám. Ha kell reklámújság összeszedem az Aldiban vagy a Lidlben. Nem engedek csábításnak. Az akciós kütyük már nem hoznak lázba, nem kellek fel értük hajnalba, sorba állni marakodni a balkezes kutyafésűért. Így nem rakom tele a kukánkat a kandallóban éghetetlen festékes papírokkal.

Majd nem sokkal később kaptam egy megbízást a főnökeimtől, hogy járjam ki a mi ingyenes újságjainknak a termékdíj csökkentést. Ahogyan ma erre vissza emlékszem egyáltalán nem voltam képben miként is kellene ehhez kezdeni. Most viszont már egy doktori disszertációt is írhatnék a témából. Nagyon ostobán a NAV úgynevezett termékdíj ellenőrző hivatalában kezdtem a tudakozódást. Na ott aztán sikerült össze zavarniuk. Rájöttem ebben a témában ők se valami járatosak, annyira, hogy az ottani hivatalnokok is összekaptak a jogszabály értelmezésén. Különösen amikor eléjük tártam, hogy az országos szuperinfo újságok fele rendelkezik ISSN kódszámmal míg a másik fele nyögi a termékdíjat. Hogy is lehet ez? Ki adja ki ezt a kódot és milyen alapon, ja és ki ellenőrzi. Neki gyürkőztem és megleltem a várban a Széchenyi könyvtárban azt a nagy hatalmú osztályvezető asszonyt aki ennek az élet halál kérdésnek  az elbírálója. Első látásra kedves volt, kiokított, elmagyarázta, hogy az a lap legyen az bármilyen reklám újság amelyiknek a beltartalma információt is közöl, legalább negyven százalékban az megkapja az ISSN számot. Ez maga a mennyország, innentől nincs kötelező termékdíj. Megtudtam, az információ tartalmát a kutya se olvassa, lehet ebbe vicceket, időjárási előrejelzést, adomákat bármilyen kutyát se érdeklő írásokat gyömöszölni, a lényeg, ezek ne minősüljenek fizetett reklámnak. Megértettem, közöltem, holnaptól így lesz a mi lapjainkban, s már kérem az ISSN számot.

Nagyon elkeseredtem amikor felvilágosított – ez nem így működik. Bizonyítani kell. Majd egy év múlva küldjem el a megjelent számokat és valaki ott kiszámolja stimmelnek e az arányok. S majd akkor , majd talán stb. Kérdeztem, hogy ha most lapindításkor kérem ezt a csodatevő kódot akkor megkaphatom e. Persze, vágta rá.Később még sok ilyen személyes és telefonos szópárbaj zajlott közöttünk, a lényeg, nem  láttunk egymás szíve csücske. S már nem is leszünk.

Ennyit a termékdíjról. Különben teljesen egyetértek a kormány tervezett intézkedésével. Tudom nem sokra mennek a véleményemmel.  Azért tartom okosnak és időszerűnek mert ha már egy valaki maga alá gyűrte az összes nyomtatott újságot nem biztos, hogy okos dolog lenne azt állami forrásból finanszírozni. Amikor én mélyedtem el ebben a témakörben ugyanezt gondoltam. Azt a sok áruházi hirdetést sokkal gazdaságosabban, hatékonyabban lehetne elsütni az előfizetős újságokban. Azokat úgy is megveszik, s ha komolyan gondoljuk a termékreklámok is felkeltik az Olvasók érdeklődését. Legalább annyira fontosak mint a gyászhírek. Tehát akár kilóg a lólába akár nem itt arról van szó, hogy az áruházi termékajánlókat be kellene vinni a közösbe. A kolhozba. Ott majd jobban fialják a pénzt.”

 

A papíralapú reklámhordozók után 10 milliárd forintot közelítő nagyságrendű bevétel folyik be a költségvetésbe. Ha semmi sem változna, csak a termékdíj nőne a tervek szerint, akkor ez a bevétel 30 milliárd forint fölé kúszna.

Csakhogy ha ezek az újságok nem léteznének, eléggé nehéz lenne a vásárlóknak tájékozódniuk arról, mi mennyibe kerül az üzletekben. Járhatnának boltról-boltra, fogyna a benzin is, hiszen amúgy is sokan járnak autóval bevásárolni és sokkal több idő menne el a vásárlásra – fogalmazott a Blokkk.com.

Jelenleg csak a drágulás biztos januártól. Kérdéses a mérték, hiszen a boltosok, szolgáltatók jobban megnézik majd, mit reklámozzanak így. Megszűnni vélhetően nem fognak az áruházi újságok, de az áruk az ott lesz a nyugtán, persze nem külön soron, hanem a megvásárolt portéka árában, sok más költséggel együtt. Mindezt pedig észreveszi majd a vásárló.

Egy ekkora változtatás átalakítja majd az áruházi gyakorlatot is. Az új szabályok szerint például a magasabb termékdíjat akkor kell majd fizetni, ha a nyomtatott kiadvány nyomtatható felületének több mint fele tartalmaz reklámot  – ma csak nyomtatott felület van a szövegben. Innét pedig csak kalkuláció kérdése, hogy megéri-e egy áruházi magazint biggyeszteni a reklámok mellé mindenféle érdekességgel (például a CBA-nak van saját magazinja, de a Tesco honlapja is sokmagazinos tartalmat kínál, nem csak puszta reklámot).

Végül pedig lehet, hogy olcsóbb lesz üresen hagyni a reklámújság felét – a kiadvány pedig lesz majd a csomagolásra az úgyszintén várhatóan nagyot dráguló műanyag zacskók helyett.

Emellett számolni lehet azzal is, hogy vékonyabbak lesznek a reklámújságok, miközben a reklámok mérete kisebb lesz.

További lehetőséget jelent a nem reklámhordozónak minősülő papírzacskókon reklámozni vagy éppen a neten hirdetni.