Az éremnek két oldala van – fizet a kórház – az egyenlő bánásmód hatóság is vizsgálódott – hogyan bántak a roma kismamákkal

A miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban csak az a kísérő lehetett a szülő nő mellett, akik előtte fizetett a higiéniai védőöltözetért. A bíróság megállapította, hogy ez a gyakorlat sérti a szülő nők jogait, különös tekintettel a szegényekre és a romákra. A kórház nem tudott érdemi bizonyítékot bemutatni, ötmillió forintot kell fizetnie a döntés értelmében. Nem először marasztalták el a miskolci intézményt hátrányos megkülönböztetés miatt: két éve az Egyenlő Bánásmód Hatóság mondta ki, hogy a szülészeten megsértették egy roma nő méltóságát.

 Szóval amondó vagyok. Ez most  a gráf véleménye –  Kikívánkozik belőlem az igazság, az éremnek két oldala van. Amikor úgy akartam az Észak példányszámát növelni, hogy lefotózzuk az újszülötteket és megjelentetjük a képeiket erősen motiváltam ezt a projektet. Kollégáimnak viszont nem nagyon akarózott ez a kulimunka. Hogy bejárják a kórházak szülészetét és mindenkitől megkérdezzék, örülnének e, ha babájukkal együtt megjelenne a lapunkban a fotójuk. A fotósok sokáig húzódoztak, mígnem magam szálltam ringbe. Innentől egy kicsit másként láttam a dolgokat. Főszerkesztő helyettesként se röstelltem vigéckedni, bejárni a Semmelweis és a megyei kórház szülészeti osztályait. Máig is emlékszem, hogy a Szentpéteri kapuban a régi nőgyógyászaton, az aulás részen csupa roma nők, kismamák voltak. A többiek a folyosóról nyíló szobákat kapták. A két részleg között érzékelhető volt a különbség.  A romák kedvesen fogadták a lap ajánlatát és éltek a lehetőséggel bár fogalmuk se volt, hogy a képek hol jelennek meg. Viszont mindannyian megadták a címüket is, hogy okvetlenül küldjek nekik képeket a gyerekekről. Az aulás osztályon ahol zömében olyan tizenévesek feküdtek más szokások uralkodtak.  Akármikor mentem a boldog apukák, a népes rokonság szinte beköltözött a kórházba. Más szokások, más habitusú emberek sokasága fogadott. Hiába mondták a nővérek, hogy ez kórház, s nem minden kismama boldog a szűnni nem akaró nyüzsgéstől, hangoskodástól, s a nem ritka családi perpatvartól. Mert sajnos ilyen is megesett. Vakok vagy éppen túlbuzgók, akik értetlenkednek ilyenkor, s azonnal valamilyen faji gyűlölettől szított szegregációt vélnek ilyen helyzetben. Magam is megjártam már egy párszor a kórházat és volt szerencsém másként szocializálódott emberekkel egy szobában feküdni. Nagy kiapadhatatlan benső toleranciára 

A Miskolci Törvényszék ötmillió forintra büntette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházat, amiért a szülészeten csak pénzért, “alapítványi hozzájárulás” címén biztosított védőöltözetet a szülő nők kísérőjének. Az úgynevezett zsilipruha  vagy más néven “kispapa szett” – ami egyszer használatos sapkából, maszkból, felsőruházatból, nadrágból és egy lábzsákból áll – nélkül senki sem mehet be a szülőszobába. Mindezért 2-3000 forintot kért el az egészségügyi intézmény. Ha ezt nem tudta megfizetni a hozzátartozó, akkor nem lehetett a szülő nő mellett. Pedig az egészségügyi törvény kimondja, hogy a szülő nőnek joga van hozzá, hogy kísérője végig mellette lehessen a szülés alatt – olvasható a bíróság indoklásában.

A bíróság szerint a miskolci kórház ezzel megsértette a szülő nők egyenlő bánásmódjához való személyiségi jogát. Azt is kimondta a testület, hogy mivel a védőöltözetért elkért pénz elsősorban a szegényeknek okozott problémát, akik között sok a roma, így közvetve a roma nők jogai is sérültek.

A bírság megfizetése mellett a bíróság utasította a kórházat, hogy szüntesse meg a jogsértő gyakorlatot. Az ítélet nem jogerős.

Nincs pénze a kórháznak

A bíróság indoklásából az is kiderül, hogy a kórház 2018 elején vezette be, hogy csak azt az öltözetet fogadják el, amit a szülészeten szereztek be a családok. Korábban volt arra lehetőség, hogy a rokonok maguk vigyék be a higiéniai szettet, ami a patikában megvásárolva néhány száz forintba kerül. A kórházban évek óta szednek pénzt az öltözetért, erre utal a boon.hu cikke, ami 2013 elején született, ebben a kórház nem is tagadta, hogy pénzt kér azoktól, akik nem visznek magukkal kispapa szettet.

“Az alapítvány bevétele nemes célokat szolgál, a szakdolgozók továbbképzését, az osztály otthonosabbá tételét, műszereinek részbeni beszerzését. Ezek anyagi fedezetét sem a tb-finanszírozás mértéke, sem a dolgozóink bérezettsége nem biztosítaná” – nyilatkozta akkor Nagy Gábor orvosigazgató, osztályvezető főorvos. A kórház magyarázata szerint azért van szükség a hozzájárulásra, mert

a kórház nem tudja saját zsebből kifizetni az öltözetek költségét.

Úgy tudjuk, a miskolci gyakorlat egyáltalán nem példa nélküli, a 2-3 ezres összeg viszont kirívónak számít, még a budapesti szülészeteken sem kérnek el ennyit az egyszer használatos öltözetért.  Sok helyen a folyosókon elhelyezett automatákból lehet megvenni a higiéniás szettet, jellemzően 500-1500 forintért.

Az ügyben eljáró Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC) számításai szerint az elmúlt években évente körülbelül 1100 esetben fizethettek az öltözetért. Gellér Judit, az ERRC jogásza az Abcúgnak elmondta, ha csak néhány száz forintot szedett volna be a kórház, akkor sem lenne jogszerű az eljárás, hiszen korlátozza a szülő nők törvényben biztosított jogát. Mint elmondta, az ERRC a Regina Alapítványtól értesült a jogsértésről. A civil szervezet 2016-ban indított adománygyűjtést a probléma miatt és több Miskolc környéki településeken osztott ki védőöltözeteket roma nők között. A Miskolci Törvényszék döntéséről csak a napokban kaptak írásos értesítést, még nem tudni, hogy a kórház fellebbez-e, tette hozzá Gellér Judit. (A miskolci ítéletről az MTA TK Jogtudományi Intézete blogján  is olvasható lesz egy ismertetés.)

Nem tudták bemutatni a nyugtákat

A kórház azzal védekezett, hogy minden esetben – így a fiatal roma szülő nők esetében is – támogatta az együtt szülést, hiszen az megnyugtatja a vajúdó nőt és megkönnyíti a szülést levezető egészségügyi dolgozók munkáját. Tagadta viszont, hogy előfordult  volna olyan eset, amikor valaki azért nem tudott jelen lenni a szülésnél, mert nem volt pénze kifizetni a néhány ezer forintos hozzájárulást. Azzal érvelt a kórház, hogy ugyanazokat a feltételeket biztosítottak minden szülő nő számára, a bíróság viszont nem fogadta el ezt a védekezést.

A kórház nem tudta pontosan megmondani, milyen összegű hozzájárulásokat fogadtak el: 1000 és 5000 forint között mozoghatott ez az összeg. Bár az intézmény állította, minden esetben adtak nyugtát a befizetésről, az eljárásban ezeket nem tudták bemutatni. Azt sem tisztázta a kórház, hogy a szülésznők tájékoztatták-e a kísérőket, milyen jogcímen kérnek tőlük pénzt a zsilipruháért.

„Ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök”

Nem először marasztalják el hátrányos megkülönböztetésért a miskolci kórházat, a két évvel ezelőtti esetről az Index számolt be. Egy roma nő, aki itt hozta világra második gyermekét, panaszeljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt a szülészeti osztályon tapasztalt bánásmód miatt. Elmondása szerint szülés közben a szülésznő rászólt, hogy ha még egyszer kiabál, felpofozza és az arcába nyomja a párnát. A szülés után a kismama bocsánatot kért, amiért kiabált vajúdás közben, erre az őt ellátó orvos közölte vele, hogy ha még egyet kiabált volna, behívja a pszichiátert, elveteti tőle a gyereket és „nem lehet gyese”. Majd hozzátette, hogy „ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök”. Ebben az eljárásban is az ERRC látta el a jogi képviseletet.

Az EBH megállapította, hogy megsértették a nő emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét. A kórház elfogadta a döntést, befizette a kiszabott 500 ezer forintos bírságot, valamint vállalta, hogy a honlapján 60 napra közzéteszi a jogsértést megállapító határozatot.

Végül csak annyit kérdeznék, ki fizette be azt a félmillió forintot. S miből ha a kórház büdzséjéből ment a kincstárnak akkor végül is biztosan visszakerül oda ahonnan most éppen hiányzik.