Búcsú Ivánkától – mindannyiunktól elköszönt
Grósz Iván

Eggyel kevesebben lettünk. Elment Ivánka.

Grósz Iván, mindannyiinknak csak Ivánka volt és már marad is. Hatvannyolc esztendősen visszaadta a lelkét a Teremtőnek. Gyerekkorunktól ismertük egymást, s magam is hittem mi mindent tudunk egymásról. Talán vagy mégse.

Kevesen emlékezhetnek rá, hogy Ivánka valamennyink közül a legvagányabb volt. Nagyon értelmes jóképű, jól tanuló, jó fejű sportos fiú volt. Csüngtek rajta a lányok. Emlékezetem szerint talán tizenkét esztendős korában érte a soha el nem múló tragédiája. Reggelenként télen, nyáron úszni járt a villanytelepi strandra. Mi még így hívtuk az Augusztus húsz fürdőt. Megfázhatott vagy agyhártyagyulladást kapott és csaknem egy hónapon keresztül élet és halál között lebegett.

Szülei mindent megtettek a megmentésére. Géza bácsi a harcsabajszú lakatos mester, akinek az Ady hídnál egy szuterénben volt a karbidszagú műhelye a legjobb orvosokat fogadta meg. Abban az időben még menetrend szerinti repülőjárat volt a fővárossal, így a legjobb gyermekgyógyászok naponta jártak le Budapestről a válságos állapotú Ivánkához. Grósz Géza bácsi szinte mindenét felajánlotta, hogy mentsék meg az egyetlen gyermekét. Végül féloldali bénultsággal visszahozták az életbe.

Grósz Géza bácsi szakmája legjobbja volt. Mint igazságügyi, rendőrségi szakértőt haláláig foglalkoztatták. a rendőrök a feltört páncélszekrények helyszínelésekor ugyanúgy őt hívták, mint a különleges zárak feltöréséhez. Állítólag nem volt olyan zár, amit ne tudott volna kinyitni. Ivánka betegsége után az örökké vidám ember megváltozott. Minden erejét tehetségét latba vetette, hogy a munkaképtelen fia jövőjét megtervezze meg alapozza. Egy időben, sajnos nem sokáig Ivánka egy kulcsmásoló műhelyben várta a megrendelőket. Ám a mozgásképtelensége miatt ezt is fel kellett adnia.

Szeretett Édesanyja halála után nagyon magányos lett. Rokkantsága miatt az élet sok nehézségre kárhoztatta. Jóindulatával sokan visszaéltek, megkeserítették a mindennapjait. Kórházba kerülése előtt már csaknem komás állapotban találtak rá. Az orvosok mindent megtettek a felépülésére, de Ivánka ma délelőtt feladta.  Egy másodpercre kinyitotta a szemét és elköszönt. Mindannyiinktól, s ettől a világtól, amelyben ennél szebb, jobb sorsot érdemelt volna.