Pontosabban az életem első bizonyítási kísérlete, felfegyverzett rendőrök gyűrűjében. Ehhez statisztált még félszáz miskolci rendész amelyeket a polgárok biztonságáért tartunk az adóból. Majd ne felejtsem, annyira jól sikerült, hogy később még egyszer megismételtük. S ha minden igaz, akkor még a bíróság is elrendelheti. Akár egy kis Oszkárt is kaphatok, jogerősen.
Eljátszottuk, eljátszatták, hogy kellett volna szitává lőnöm a békésen arra bóklászó rendészeket. Az a kedves rendőrnő, ott a háttérben, oldalán a szolgálati stukkerével rendezte a jelenetet. Hiába mondtam, hogy egy újjal se érintettem a pisztolyt, kezembe nyomta a drága saját pénzéért vásárolt plasztik játék revolvert. Közben ment a forgatás, lentről fentről, volt ablakjelenet is, a korábban védett tanúnak jelentkező játékvezető úr, a facebook profiljáról ismert fiatalember, az emeletről magyarázta, miként álljak úgy, hogy mindent lásson. Még jó, hogy nem esett ki az ablakon. Csepergett az eső, mondtam, hogy hadd ne tegyem azt amit sosem csináltam. A kedves rendőrnő: maga olyan értelmes ember – hülyített, ámított, ha nem csinálja amit mond akkor dublőrrel játsszuk el. Erre úgy rám ijesztett, hogy sikerült magamból bohócot faragni.
Tessék, figyelni, középen az a derék fiatalember volt aki kirúgta a lábaimat, elgáncsolt – 68 éves koromig ez még soha senkinek nem sikerült – majd a fejemet a kocsi küszöbébe verve rám ugrott. Olyan lendülettel huppant rám, hogy a nadrágja hátul szétrepedt. Ha elhozza megvarratom.
Különben ez a februári attrakció a széles nyilvánosság előtt lett megrendezve fényes délután a város legforgalmasabb pontján. Hadd lássák, itt van a város legelvetemültebb bűnözője.
Ha szeretnének valakit megalázni, emberi méltóságában porrá zúzni akkor ezt a szisztémát ajánlom. Nekik bejött.
A lelkemben nincs harag, se gyűlölet.Szánom valamennyiüket. Sőt igazi áldott békés karácsonyt és sok ilyen hősies bevetést kívánok mindannyiuknak akik ehhez tiszta lelkiismerettel asszisztáltak.
