Hiányzik egy kellékes -hová lett a régi – ami kell az kell
Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft.

A Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. azonnali kezdéssel, felvételt hirdet egy  kellékes munkakör betöltésére.

A munkakör jellege:
-Könnyű betanított fizikai munka.

Pályázati feltételek:
– középfokú végzettség
– büntetlen előélet, cselekvőképesség.

Előnyt jelent:

– színházi gyakorlat

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
– fényképes szakmai önéletrajz,
– iskolai végzettséget igazoló okiratok másolata.

Vidéki munkavállalók jelentkezését is várjuk.

A pályázatok benyújtásának módja: elektronikusan, a megadott email címre, vagy személyesen a színház portáján, Miskolc, Déryné u. 1. szám alatt.

ÁLLÁS, MUNKA TERÜLETE(I):

  • Fizikai, Segéd, Betanított munka
  • Betanított munka
  • Teljes munkaidő

SZÜKSÉGES TAPASZTALAT:

  • Mindegy, vagy nem igényel tapasztalatot

SZÜKSÉGES NYELVTUDÁS:

  • Nem igényel nyelvtudást

MUNKAVÉGZÉS HELYE:

3525 Miskolc, Déryné utca 11.

Emlékszem egyszer nagyon régen színházi területre tévedtem. Veszélyes és kockázatos vállalkozás volt.  Ráadásul az általános klasszikus műveltségem messze elmaradt attól az idősebb kollégáimtól akik erre specializálták magukat. Mint például Benedek Miklós, Gyarmati Béla aki később színházi igazgatóként is szép karriert futott be. Párkány László, Makai Márta majd Szabados Gábor is bennfentes volt a teátrum körében. A színházi és a mozi kritikák a privilégiumuk volt,  oda még a főszerkesztő se merészkedett. A premierre már előre leadták az anyagot. Mondanom se érdemes, hogy lokálpatriótaként minden művészt agyon dicsértek. Sok választásuk nem volt. A filmek recenziója már kevésbé volt bonyolult. Szerda délelőttönként hat nyolc embernek tartottak sajtóvetítést. Sajnos ezekre sose jutottam el. Sebaj, onnan ugyanis bármilyen uncsi is volt a program nehéz volt kislisszolni.

Szóval egyszer egy nagy uborkaszezon kellős közepén kitaláltam, utánajárok mit csinálok a kellékes. Gondoltam ezt még én is megtudom írni. Akkor szembesültem, a ténnyel, a kellékes a színházi élet, az előadás legfontosabb szereplője. Ő az aki a színpadon mindent átnéz, hogy kint van e amire szükség lehet.  Gondoskodik, hogy a művésznőnek a táskájában legyen papírzsepi amikor zokogni kezd. Arra is ügyel, hogy a színházi pisztolyban mennyi vaktöltény legyen vagy , hogy a színpadra lépő kiskutya meg legyen pisiltetve. Persze aki dolgozik az tévedhet, vele is megesett, hogy az a levél amit a főhős elolvasna éppen nem volt  kéznél. S mint tetszenek látni most éppen egy kellékes hiányzik a miskolci teátrumból. Ha fiatalabb lennék jelentkeznék. Na meg ha kibírnék három négy felvonást elalvás nélkül. Itt ugyanis feltétel lehet, hogy akár százszor is meg kell nézni ugyanazt a darabot amire már első ráuntunk…..