SzántóGráf

Előkapnám a varázs pálcámat – aki ezt kiagyalta varangyossá változtatnám – megetettek Harry Potter bögréjével

Az Auchan sosem volt a kedvencem.  Nagy hangárszerű, luxus diszkont áruház. Eladó egy szál se, ha kérdésed van, vissza kell sétálni az ügyfélszolgálatra ahol, megvárhatod, míg akad egy segítőkész ember. Az árufeltöltők is ritkák, de ha találsz egyet, akkor a biztosan szolgálatkész lesz. Egyetlen nagy előnye, hogy bőven van parkolóhely és a sok pénztárban mindig vannak pénztárosok. Egy nagy bevásárlást gyorsan lezavarhatsz, ha ezt a választod. Ja és ne felejtsük, ebből kettő is van a városunk két végében.

Így aztán most pénteken délután is itt kötöttünk ki. A rituálé a szokásos – a hölgy megkérdezi, bizalomkártyája van e – kedves nejem már gépiesen vágja rá – aligha már eljátszotta. Majd csak azért is előhúzom a jokert és máris pörög a kódleolvasó. A pénztáros – van e gyűjtőkártyám – sajnos nem tudom mi az – kisegít – ha ezt az öt bélyeget beragasztja ebbe, akkor kap egy Harry Potter bögrét.

Feleségem – köszönjük, nem kérjük. Én viszont egy telhetetlen potyaleső vagyok. Mondom, ha ez jár nekünk, akkor nem hagyjuk veszni. Öt bélyeget kapok, az albumban viszont csak négy rubrika van, így már is a szemem előtt lebeg a színeket váltó varázs bögre. Nagy nehezen megtalálom a pultot és már is viszem a pénztárhoz, hogy albumot cseréljek. Majd itt ér a meglepetés – valamit félreérthettem – igen a bélyegeket beválthatom a bögrére, de ki kell fizetnem az árát.

Most ha én lennék Fazekas Harry a nagy varázsló előkapnám a pálcámat. Addig suhintanám, míg békává nem változna, aki ezt a trükköt kiagyalta. Aztán várhatná, amíg akad, aki szájon csókolja….

Exit mobile version