Tulajdonképpen a Csenyétei halálos tragédia hátterében az is kirajzolódik, hogy ma már nem természetes, hogy minden településen legyen körzeti orvos. Most tépelődhetünk, moralizálhatunk, hogy a rendőrök a mentősök vagy a kis településen élő romák tehetnek e egy embertársunk értelmetlen haláláról. Hiszen ha a rokonság nem fenyegeti a mentősöket akkor idejében beértek volna a beteghez, ám ők nem kockáztatták a testi épségüket, ismerve az ottani szokásokat. Végül is a gond az alábbi statiszták mögött bujkál. Hiszen míg a nagyvárosokban sem egyszerű az egészségügyi ellátás . Vajon miét élhetnek át a kistelepüléseken élők? Abba már belegondolni se érdemes, hogy koronavírus járvánnyal miként birkózna meg az ország.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő januári adatai szerint
január elsején 469 háziorvosi, és több mint 270 fogorvosi praxis
betöltetlen ma Magyarországon. Bár a települési önkormányzatok
ezeken a helyeken helyettesítéssel próbálják megoldani a lakosság
háziorvosi ellátását, a már így is túlterhelt és alulfizetett
orvosoknak köszönhetően közel 600 településen csak hetente egyszer,
maximum kétszer van orvosi rendelés. Ha ma vidéken valaki megbetegszik, sokszor csak a legközelebbi nagyvárosban juthat hozzá orvosi ellátáshoz, az utazás pedig a súlyosan betegek, a nagycsaládosok, az idősek és a szegények
részére megterhelő, nem ritkán lehetetlen feladat. A magyar
egészségügy lassan megoldhatatlan működési zavarokkal küzd, közel
600 ezer ember nem jut háziorvosi ellátáshoz.