Ahogy elnézem a népszerűség titka nem más mint a nagyot mondás. A múlt héten még Schorbert Norbert fitnesz guru ökörségein rugózott a fél ország. Most Terézváros polgármestere viszi a prímet. Mondjunk már megint valami ütőset. Ez úgy kell nekünk mint egy falat kenyér. Addig se beszélünk arról amiről kellene. S akkor jöjjön a Széchenyi Társaság !
Niedermüller Péter, mint közszereplő, megnyilvánulása arra késztet
bennünket, hogy megszólaljunk. A „fehér, keresztény, heteroszexuális
férfiak”, a mi fogalmaink szerint ÉDESAPA, vagy a jövőben az lesz.
Hozzá tesszük azonban, hogy az édesapa ha fekete, ha sárga, ha
rézbőrű vagy bármilyen legyen is a bőrszíne, egyformán Édesapa.
Gróf Széchenyi István azért lett, lehetett a legnagyobb magyar,
mert keresztény férfi és családapa volt. „Nagy családrúl kell
gondoskodnom” – írta. Életcélja Magyarország felemelkedése, „a Haza
üdve” , valamennyi egyenlő jogokat élvező polgár jólétéért
fáradozott. Alkotásait tekintve ez a megállapítás nem szorul
magyarázatra. Mély érzésekkel szeretett egy nőt, akit feleségül
vett, családot alapított, sok gyermeket vállalt, keresztény
emberként, szilárd erkölcsi alapon, magas európai műveltséggel,
istenhittel, imádkozva.
A Széchenyi Társaság arra kéri valamennyi honfitársát, hogy
dolgozzon Magyarország fejlődéséért, alapítson családot, így
biztosítva a magyar jövőt. A férfi tisztelje a társát, a nőt, szép
magyar szóval, a „fele-ségét”, és együtt gondozzák, neveljék,
tanítsák gyermekeiket.
Utasítsunk el szóban és főleg tettekkel minden, embereket fajuk,
vallásuk alapján megkülönböztető ideológiát és vonjuk meg
bizalmunkat mindazon politikusoktól és vezetőktől, akik az embereket
nem kizárólag társadalmilag hasznos munkájuk alapján ítélik meg.
Kiadó: Széchenyi Társaság
n