Megújul a miskolci zsinagóga udvara – felújítják a templomot körbeölelő épületeket

A közelmúltban merengtem el a múltba, milyen is volt a miskolci Kazinczy utcai zsinagóga udvara. Kik lakták a hatvanas , hetvenes években és milyen hitélet folyt az ottani közösségben. Nos, rengeteg szemrehányást kaptam, hogy mennyire szelektív az emlékezetem, nem elég pontosan soroltam fel az ott lakókat és az oda járó barátaimat.  Például szégyenszemre kihagytam a listáról Kékesi Tibor barátomat,

Mentségemre szóljon, hogy az elmúlt hatvan év során sokan megfordultak ott és sosem vezettem naplót erről.

Jó tudni, hogy most  a kormány támogatásával megújul, megszépül a zsinagógát körülölelő házsor, amely bizonyára egyidős a templommal.Mivel a második világháború óta ez az egyetlen megmaradt zsinagóga csak a nagy egyházi ünnepeken volt nyitva máig is kevesen tudják mi is volt itt. Úgy vázlatosan, elmondom, hogy amikor bezárt az Arany János utcai kóser mészárszék, ide költözött . Utólag épült ide még egy zsidó fürdő is, egy mikve.  A régi kultúrterem helyén pedig egy nyolc lakásos idősek otthona készült talán a nyolcvanas években, ami mára alapos felújításra, korszerűsítésre szorulna, de ez most kimaradt a programból. Viszont lesz egy kis múzeum, iroda és imaház valamint mellette több fontos szociális helyiség. A beruházás fő kivitelezője ismét a jól ismert miskolci Közlakép, amely a zsinagóga alapjainak a szigetelését is végezte. A munkálatok a szeszélyes időjárás ellenére is jó haladnak. Kollégám Kerényi László körbe fotózta az építkezési területet. Közben folyamatosan kérdezgettük, sikerül e tartani a szűkre szabott határidőt. Megnyugtattak, igyekszenek a tudásuk legjavát adni. S jöjjenek a képek, amik számomra is újak.Hiszen ebben a formában, ezeket az épületeket így egybe nyitva, ennyire perspektivikusan soha nem láthattuk.

Talán itt lesz a múzeum és az iroda

A hátsó személykapu, a mártírok falával

Ez az imaterem, emlékeimben él még az idő amikor egy nagy cserépkályha fűtötte be a termet

A balra a Tóraszekrény

zsinagg

Ez a házrész tutira egyidős a zsinagógával, a még látható kiírás szerint ez volt az első mosdó, toalett