Nosztalgikus fanyalgás – akinek nem jutott a malac farkából – gyorsan elfogyott a kocsonya
kocsonya

Mintha ma lett volna. Emlékszem az átkosban minden április negyedike, május elseje és augusztus huszadika előtt raportra hívták a kenyérgyár és az élelmiszer kereskedelem vezetőit a pártbizottságra. Kiadták az ukázt, legyen annyi kenyér sör és minden jó ami a népnek kell, hogy senki ne morogjon majd. Mindenki ehhez tartotta magát így a környék összes sertéstelepén még egy hétig kenyéren éltek az állatok.

Hát ugye már nincs pártbizottság, illetve csak van, de a kelleténél is több így aztán most megjártuk ezzel a kocsonyafesztivállal. Túl sikeres volt, a vártnál is többen nyalták a szájukat, hogy belaknak ezzel a finomsággal, de végül be kellett érniük lángossal és töltött káposztával.  Hiába készült több tíz ezer kocsonya akadtak néhányan akiknek nem jutott. Magam is így jártam, még a Búza téri UNIÓ Coop árucsarnokában is idő előtt elfogyott. Különben ott árulják a legjobbat.

Mindenesetre ezt nem volt elegendő, elfogyott és ki a hibás ezért a malőrért kezdetű fanyalgásokat megértem. A média egy bizonyos részének az a feladat jutott, hogy kötekedjen, kedvét szegje mindazoknak akik most végre felszabadultan jól érezzék magukat a mostani kocsonyafesztiválon. Nehéz lett volna leírniuk, hogy minden eddiginél látványosabb volt a program és olajozottan működött minden . A fanyalgóknak meg befizetek egy egy adag kocsonyára a cooposból. Hátha jobb lesz a szájízük….