SzántóGráf

Parkolástechnika egy veterán volánforgatótól – ismét néhány keresetlen szó a nagy posta előtti útburkolati jelekről – mit mondott az egyenruhás ember a tárgyaláson – van aki két helyre terpeszkedik – nekem is van háklim, féltem a kasznit

Ha doktorálnék , a hazai parkolás helyzetről, a morálról írnék disszertációt. Elismerem, ez egy morbidnak tetsző kijelentés, de mivel 1968 óta vezetek –  kopogjam le, nagy mázlival, s sok szerencsével – sokat láttam, tapasztaltam, megéltem ezen a téren. Mivel minden kocsimra ügyelek, képes vagyok válogatni a parkoló helyek között, olyan helyet keresek, ahol a mellettem álló még jó szándékkal se verheti az ajtaját az enyémhez. Erre nagyon háklis vagyok, mindig attól tartók, hogy ha nem is a vezető, de az utasai hajlamosan a másik kasznira nyitni az ajtót.

Egyébként ma reggel Miskolc belvárosában a Bató ház mögötti parkolóban kerestem helyet, s végül a volt a Mese cukrászdánál találtam. A képeken látszik, hogy mifelénk ismeretlen az a bécsi szokás, hogy a felfestett keretbe álljunk, s a lehető legtöbb helyet hagyjunk a mögénk vagy elénk állónak.

A címképen jól kivehető az a piros kis autó, amely magát furgonnak képzelve egyszerre két keretbe is belegurult.

Nekem is van ilyenem, éppen azért szeretem mert a legapróbb helyekre is beállhatók a Suzukimmal.
Előtte se fértem be , s mögötte se – két autó helyén terpeszkedett. Mentségére szóljon, ha ezt az áldott állapotot örökölte, tehát az előtte állók kényszerítették ebbe a helyzetbe. Ilyen is van, ha így történt ezer bocsánat, elvégre senki nem rohangálhat állandóan az autójához.
Higgyék el egy Suzuki vagonnal se tudtam beparkolni, hiába bénázok pár centivel kisebb volt a táv mint kellene.

S ha már parkolásról van szó – figyelem városházi és egyéb hatósági forgalomtechnikusok – egy dossziéra való hivatalos levelet küldtek, hogy a járdán, a sétatérben egymással párhuzamos karámot soha nem festenek fel az autósoknak. Nos, akkor itt valaki partizánkodott, hiszen a vérszívó állomás előtti szakaszon pontosan olyan szögben nyúlik el az útburkolati jel mint a nagy posta bejárata előtt. Igaz, itt nem a kapubejáratot jelzi, hanem, hogy ebben a szögben kell parkolni. Azért vagyok ilyen epés, mert a bírósági tárgyaláson, s a rendőrségi bizonyítási kísérletkor is a már elbocsájtott rendész úr azt nyilatkozta – a posta előtti két fehér csík azért van, hogy tudják hol van a teherforgalmi bejárat! Na, tessék elképzelni azt a postást aki ennek alapján tájékozódva navigálja a kocsit az udvarba. Majd helyesbített, a gyalogosoknak van felmázolva, hogy legyenek figyelemmel a járdán áthaladó autókra. Megeszem a Kresz könyvet, ha van ilyen módi abban. Mustár nélkül.

Na mi ez ha nem útburkolati jel?
S mit ad Isten, mind párhuzamos…egy szaktekintély szerint ilyen nincsen, de hát akkor ezeket ki mázoltathatta fel?
Exit mobile version