Az izraeli számvevőszék borúlátó jelentése – nincsenek felkészülve a járvány tetőzésére – a  gazdaság süllyed a bányászbéka ülepe alá  – a turizmusnak ott is vége – a vakcina lehet a mentsvár

Az Állami Számvevőszék tegnap a média előtt nyilvánosságra hozott jelentése szerint a zsidó állam nincs felkészülve mintegy 2 millió betegre kiterjedő súlyos világjárvány kezelésére és nem tudja biztosítani a szükséges 150 ezer kórházi ágyat.

Az egész világot megrengető világjárvány megfékezésére, noha száz éve nem pusztított, a rendelkezésre álló fejlett szupertechnológia ellenére, a szakma a régi idők egyetlen hatásos gyógymódját ajánlja, vagyis mindenki maradjon otthon. A régi idők járványaihoz képest, lényeges változás a vírus nyomában pusztító kiadós gazdasági válság és eddig még felmérhetetlen következményei. Helyi viszonylatokban a korona-vírus, nemcsak az adott országok, így az izraeli egészségügy helyzetét, de a politikai intézményeket is válsághelyzetbe sodorhatja, annál is inkább, mivel az izraeli belpolitika több mint egy év után úgy tűnik, a legmélyebb pontjához érkezett.

A Számvevőszék vezetője, Matanjahu Engelman által jegyzett jelentés nagyjából már tavaly novemberben (a korona-vírus megjelenése előtt) értékelhető adatokkal szolgált arról, hogy Izrael nincs felkészülve egy esetleges influenza járványra és következményeire, majd a tanulmány előrehaladtával a szerzők folyamatosan szembesülhettek a leírtak gyakorlati, – COVID-19, megvalósulásával. A jelentésre állítólag február 20-án került rá a végleges pecsét, amikor minden figyelmeztető jel ellenére a korona-vírus már jóval túllépte Kína határait és az első fertőzött betegek már megérkeztek Izraelbe, akár Olaszországból is.

A közzétett tanulmányhoz kapcsolódik az izraeli közegészségügyi orvosok szövetségének helyzetjelentése arról, hogy a normális hétköznapokon is fennálló személyzethiány mennyire súlyosan befolyásolta Izrael vészhelyzetre való felkészültségét. A szakma továbbá azt is elfogadhatatlannak tarja, hogy a tartalékosok behívása még várat magára, ahogyan a hétvégi és éjszakai túlórák kifizetése is elmaradt.

Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök a jelentés közzététele után azt nyilatkozta “egy világjárványra nem lehet felkészülni” és a zsidó állam a világon elsőként tett megfelelő lépéseket a járvány megelőzésére. Szükségképpen a kormány az Egészségügyi Minisztérium jelentéseit hellyel-közzel elfogadva napról-napra folyamatosan szigorítja a karantén feltételeit, az állandó készültség mellett a fokozott katonai készenlét arra utal, hogy a politikai vezetés végül lehetséges, hogy a teljes leállás mellett fog dönteni, bármi áron.

A járvány és elkerülhetetlen következményei nemcsak az egészségügyet, de teljes egészében a gazdaságot valamint a Nemzeti Biztosító Intézetet (Bituach Leumi) is felkészületlenül érte.

A mindössze néhány nap alatt bekövetkezett leállás eredményeként súlyosbítva a nemzetközi válsággal bedőlt a tőzsde, nyomában a sékel. A csőd szélére sodródott cégek pánikszerűen mondtak fel illetve küldték fizetés nélküli szabadságra alkalmazottaikat, ugyanakkor az Egészségügyi Minisztérium tulajdonképpen az egész országot karanténba zárta. Működőképes munkahelyek jelenleg az élelmiszerboltok és patikák, a posta, a bankszektor valamint az otthon is véghezhető munkát biztosítani tudó cégek.

Összességében a munkanélküliségi ráta a legfrissebb adatok szerint, 3,6 százalékról (legutolsó negyedév) ma elérte a 18,6 százalékt, ami márciusban, eddig 615 834 regisztrált munkanélkülit jelent. A munkanélküliek körülbelül 90 szézalékának a  státusza jelenleg fizetés nélküli szabadság.

A Nemzeti Biztosítási Intézet becslése szerint a munkanélküli ellátások költsége márciusban hirtelen 320 millióról 900 millió sékelre fog emelkedni. Ugyanakkor a szakma legpesszimistább víziója szerint a munkanélküliek száma végül meg fogja haladni az 1,2 milló főt és áprilisban az állam által kifizetendő segély végül 3,2 milliárd sékelre tehető. Ilyen mértékű pénzösszeg mozgósítása váratlanul, de állítólag nem felkészületlenül érte a biztosítót, azonban Meir Spiegler, az intézet igazgatója ígéretet tett arra, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a biztosításra jogosultak és igénylők még Peszach előtt előleget kaphassanak.

A korona-válság a tőzsdét és a pénzpiacot valamint nyomában a gazdaságot olyan precedens nélküli helyzet elé állította, amellyel a zsidó állam fennállása során nem szembesült, beleértve az intifádákat vagy az amerikai ingatlanpiac és bankszektor Izraelt is érintő válságát, amelyet akkoriban a zsidó állam jól tudott kezelni, de szakértők szerint a jelenlegi helyzet megoldására a korábbi képlet nem alkalmazható.

A gazdasági visszaesés súlyosbodását megelőzendő az Izraeli Nemzeti Bank vezetője, Amir Jarin, a várakozásoknak megfelelően ma bejelentette 50 milliárd sékel értékű államkötvény vásárlását a gazdaság hitelképességének megkönnyítése és az üzleti tevékenység támogatása érdekében. A zsidó állam központi bankja, a Monetáris Bizottság döntése alapján úgynevezett kvantitatív beavatkozást választva, támogatja a hitelfeltételek megkönnyítését és a pénzügyi stabilitás ösztönzését, abban a reményben, hogy ilymódon megelőzhető a válság tovább gyűrűzése. Jarin elképzelése szerint Peszach után a gazdaság újraéleszthető lesz, és a most karantén alá vont fizetés nélküli munkavállalók folyamatosan vissza fognak térni munkahelyükre.

Izrael egyik fő bevételi forrása a turizmus és kapcsolódó ágazatai, egyben a vírusválság közvetlen áldozatai. A szektor szolgáltatói és a szállodák valamint a nemzeti légitársaság csőd közeli állapota mellett az ingatlanpiacon is érezhető egyfajta pánikhangulat. Az alapvetően a turistaforgalomra támaszkodó Airbnb piac bedőlése mellett a bérlakások tulajdonosai is aggódhatnak. A tel-avivi árak már most 1000-1200 sékeles havi bérletidíj csökkenést jeleznek. A potenciális albérlők pedig nehezen fognak ráállni az éves vagy még hosszabb futamidejű szerződéskötésre a bizonytalan munkábaállás jelenlegi körülményei miatt.

A hirtelen megüresedett Airbnb lakások kiadói jobb híján a kötelező karanténba vonulókat 14 napos “steril-szállással” kecsegtetik, ami a jelenlegi zavaros helyzetben a tulajdonosoknak semmilyen hosszútávú reményt, azok számára pedig, akik az ilyen elszigetelődést esetleg ki tudnák fizetni, semmilyen legális biztosítékot nem jelentenek.

Megoldást jelentene ha a hírek, miszerint Izrael már a koronavírust megelőző vakcina birtokában van mindenkit megelőzve a piacra dobná a készítményt.