SzántóGráf » Fiatalon Miskolczról » Ki, behívás – mit keres a sárga bicaj az iróasztalomnál – ezt az írógépet máig is őrzöm – az ingem amerikás csomagból volt
Ki, behívás – mit keres a sárga bicaj az iróasztalomnál – ezt az írógépet máig is őrzöm – az ingem amerikás csomagból volt
Haladni kell a korral, az idővel, le ne maradjak. Ez a kihívásféle lényege, ahogy látom, minél fiatalabb képeket posztolni magunkról. Mondjuk nekem van egy két olyan hasonfekvős, bilis és lavorós, amelyekre drága Édesanyám nagyon büszke volt.
Még azt is tudom, hogy ezek a Kazinczy utcában készültek, ahol albérletben laktunk a Csirmaz családnál. Több emlékem nincs is erről a korszakból. Ezeket a babás képeket a megboldogult Szabados Gyuri bácsi készítette, aki akkoriban még nem az Észak-Magyarországnál dolgozott.
S íme egy ellesett fotó talán 1973 nyaráról, akkor éppen Kazincbarcikán a Borsodi Vegyész szerkesztőségében alkottam a csodálatosabbnál, s izgalmasabb riportokat a feltörekvő mindent meghódító szocialista brigádokról. Tele volt vele a hócípőm, de hát ezért fizettek. Megmondom a frankót nem is rosszul. Az asztalon az a csehszlovák gyártmányú táskaírógép a sajátom, máig is őrzöm. Pontosan annyiba fájt amennyi az egy havi keresetem volt.
Az ing használt, amerikás csomagból jutott hozzám. Az is látszik, hogy dolgozom, s közben táplálkozom. A hajam olyan amilyen, de sötétebb és dúsabb mint most túl a hetvenen.
Egyébként ott a szocialista vegyipar fellegvárában jó dolgom volt. Bejáratos lettem az összes üzembe és ehhez a BVK-ban még egy sárga rendszám nélküli autót is kaptam. Ezeket csak a vezérkar használhatta. Egyszer kedvem támadt a biciklizésre is, a gazdasági igazgató rögtön intézkedett az anyagbeszerzésre majd hat hónap múlva meg is kaptam a sárgára mázolt kerékpárt. Amit oda döntöttem az íróasztalom mellé, meg ne fújják. Ám amikor Veres Mihály a lapkiadó igazgatója meglátogatott, szóvátette mit keres egy bicaj az irodában. Volt belőle egy is vita, de megoldottuk ezt is. Ő ugyanis akkor volt először és utoljára a szerkesztőségben így ez a kérdés többet nem került napirendre.
Eluralkodik a politikai bizonytalanság a kilencvenes évek elején. A rendőrségtől ezrével mennek nyugdíjba alig ötvenesztendős, rutinos rendőrök. Annyi idejük se marad, hogy megosszák...
Röstellem, bevallom amolyan gyüjtögető lomos vagyok. Gyógyulófélben, miután nézegetem azokat az amerikai dokumentumfilmeket, amelyek ilyen idős embereket pécéznek ki. Tudjuk nemcsak az óceánon...
Egy hatszor hatos fekete fehér kis fotó az egyik legbecsesebb emlék apámról. Egy oszlopos épület előtt parkoló Pobedára könyökölve mosolyog a kamerába. Feltételezem,...
Nem tegnap volt. Mi már 1968 telén kezdtük keresni azokat a belvárosi boltvezetőket, akik majd márciusban hajlandók az érettségi tablónkat kitenni a kirakatba....
Tízesztendős sem lehettem, amikor eltört az olvasólámpám égője, mire jómagam puszta kézzel próbáltam kicsavarni. Egyetlen áramütésből egy életre megtanultam, a villamosság, mint láthatatlan...
Nagy érdeklődés mellett megnyílt a Miskolci Zsidó ház a Kazinczy utcában a zsinagógával szembe a valamikor BM óvodában. A megjelenteket Köves Slomo az...
Egy különös könyv jelent meg Svédországban. Olyan karikás , hatvan éven felülieknek. A tartalma, tanácsot ad a túlvilágra készülőknek. Praktikusakat, hogy mit tegyünk...
A bemutatkozásban említettem, hogy szeretem bejárni a város különböző részeit. Mivel a jelenlegi Miskolc több régebbi, különálló település egyesítésével jött létre, így külön...
Úgy kaptatunk az Avas tetejére, mintha űznének. Lihegve bukdácsolunk egyszerre több százan a töredezett félrecsúszott lépcsőkön. Egy szuszra talán sosem sikerül senkinek feljutni....
Egyik szemem sír a másik pedig még homályosan derűs. Ma délelőtt volt a miskolci repülőtér úgynevezett óév búcsúztatója. Az idei lényegesen másabb, mint...
Ellopták, eltulajdonították a miskolci zsidó hitközség legalább két évszázados ravatalozó ágyát. Azt amelyik már az első miskolci zsidó imaház megalapításakor létezett. Nem most...
Igen volt egyszer egy miskolci rádió. Amikor 1969 júniusában gyakornok lettem az Északnál majd a Déli Hírlapnál alig kerestem 1200 forintot. így aztán...
Szörnyű, de az utolsó 10 esztendő során sok rokonom hagyatékával kellett szembesülnöm. Alig négy esztendeje éppen áprilisban egy héten belül búcsúztattuk el drága...
Szóval az úgy volt, hogy egy drága rokonunkat mindennap, reggel, este felhívtuk Mezőcsáton. Amíg nem volt telefonjuk, addig a szomszédos gyógyszertárba ment át...
Amikor felfedeztem a felső képet azonnal beugrott – bizonyára Vajda úr őse lehet a vásárcsarnok sarki ékszerbolt előtt. Próbáltam kideríteni, s amikor betértem...