SzántóGráf

Elhunyt Braun János, a MEOSZ alelnöke – mindent megtett sorstársaiért – gyászolják kerekesszékesek

 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége fájdalommal tudatja, hogy méltósággal viselt, hosszan tartó súlyos betegséget követően 2020. június 26-án, életének 61.évében elhunyt Braun János, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége alelnöke, a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületének elnöke. Braun János a mozgáskorlátozott emberek közösségének meghatározó személyisége volt, aki elhivatottsággal valamint példás erkölcsi és emberi hozzáállással képviselte a fogyatékos emberek érdekeit.

Braun János a Magyar Honvédség polgári alkalmazottjaként logisztikai területen dolgozott tizenhat évig, mikor egy sérülés miatt kerekesszékbe kényszerült. Nem tört meg. Saját sorsából erőt merítve a fogyatékossággal élő emberek életminőségének jobbításán dolgozott. 1995. óta előbb tagja, majd vezetőségi tagja volt a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületének, 2005-től 2012-ig, majd kisebb megszakítással egészen haláláig az elnöki tisztet töltötte be. A MEOSZ elnökségének 2009 óta volt tagja, 2015-ben választották meg a Szövetség alelnökének. 2016-ban kapta meg a MEOSZ Ember az emberért díj arany fokozatát.

Szavainak súlya volt. A teljes körű akadálymentesítés és az egyetemes tervezés elkötelezett harcosa volt. Olyan kezdeményezések, törekvések köthetők a nevéhez, melyek alapjaiban változtatták meg a Miskolcon és környékén élő mozgáskorlátozott emberek életét. Ő volt az, aki 1998-ban az egyesület Önálló Életviteli Központját kialakította, vezette és megtöltötte tartalommal. Az ehhez szükséges szolgáltatásokat az egyesület Támogató szolgálatának elindításával tették teljessé.

A fogyatékos emberek élhetőbb mindennapjaiért dolgozva elérte, hogy Miskolcon a szemléletformálás is teret kapjon. Felismerve ennek súlyát és jelentőségét, ő volt az, aki az elsők között tartott a városban szemléletformáló osztályfőnöki órákat az általános-és középiskolákban. Azóta ezek az órák rendszeressé váltak. Hét éven keresztül szervezett kerekesszékes gyermekeknek és szüleiknek életmód táborokat, évente 3-4 alkalommal, ahol mind a szülők, mind a gyermekek az élményeken túl, új technikákat sajátíthattak el, és információkat kaphattak olyan lehetőségekről, amelyek a továbbiakban segíthetik életüket.

Aktívan részt vett a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete által rendezett nagy megmozdulások szervezésében és lebonyolításában.
A mozgáskorlátozott emberekért tett erőfeszítések mellett a sport is fontos szerepet töltött be az életében, rögtön azt követően, hogy kerekesszékbe került. Előbb az atlétikával ismerkedett, majd váltott a kerekesszékes teniszre, 1996 óta aktívan űzte ezt a sportot. Nemcsak játékosként vett részt a sportéletben, 1996 óta évente szervezett kerekesszékes tenisz versenyeket Miskolcon, hazai illetve nemzetközi szinten. Öt alkalommal ITF Futures minősítésű nemzetközi teniszbajnokságnak is rendezője volt, ahol több nemzet sportolói vettek részt. Kerekesszékes teniszezőként 1997 óta szerepel nemzetközi versenysorozaton is, a világranglistán is jegyezték, legjobbja a 112. hely volt. Alapítója és elnöke volt a Kerék Világ Sport Egyesületnek, kezdeményezője és alapítója a miskolci kerekesszékes kosárlabda csapatnak. 2006 óta főtitkára volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fogyatékos Sportolók Szövetségének.

Braun János mottója Jules Renardot idézve az volt, „Nem az a fontos, hogy az elsők legyünk, hanem az egyetlenek.” És valóban, élete a családjáért és a mozgáskorlátozott emberekért tett erőfeszítéseiről szóltak.

Braun Jánost a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége saját halottjának tekinti. Emlékét megőrizzük. Nyugodjék békében!

Isten Önnel Alelnök Úr!

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöksége

Nemrégiben úgy hozta a sors,  egy barátom járóképtelenné vált  Kihez máshoz fordultam volna segítségért mint Jánoshoz. Első szóra intézett egy kölcsön kerekesszéket Kerényi Lacinak. S ha már ismét találkoztunk, felevenítettük a régi kapcsolatunkat. Ő volt az aki, akadálymentesítés ügyében rendszeresen protestált a Déli Hírlapban. Ő lett a mozgalom arca, szószolója. Bármilyen létesítményt adtak át Miskolcon,előzetesen  János bejárta az odavezető útat, s megírta nekünk a tapasztalatait.

S, ha már szóbakerült a nagy posta előtti szerencsétlen megállási ügyem – nem parkolási, hiszen erről szó nem volt -említette, kár volt vasdorongokkal kipányvázni azt  a pár négyzetmétert, hogy a mozgássérültek se állhassanak oda. Magam jártam el ebben a témában a jegyző úrnál és az építési osztályon. Őrzöm a levelüket, amelyben még a volt osztályvezető ígéri – ha Braun János is támogatja, akkor hamarosan két helyet kapnak a mozgássérültek a posta előtti járdaszakaszon.  János támogatta, miért ne tette volna, hiszen ő mindent megtett és kijárt a sorstársaiért.

A kérdés – mikor tüntetik el a vasakat a Kazinczy utcai járdaszakaszon, s mikorra mázolják fel a parkolóhelyeket.  Legalább olyan elánnal mint korábban leverték a rudakat.

 

Exit mobile version