SzántóGráf

Változnak a fizetések jövőre: összeszedtük a tudnivalókat – a bizalom ára a fokozott bizalmatlanság

 Vigyázat, az online vásárlásra rá lehet szokni. Szenvedéllyé válhat.  Óriási előnyökkel jár, hogy például ehhez a géphez csak így az íróasztalom mellett rendelhettem egy akkumulátort, s másnapra már meg is kaptam.  ugyanakkor nem láttam a pénzmozgást, minden virtuálisan történt tehát az esemény egyáltalános nem volt annyira megrendítő. Viszont azt is tudni kell, hogy ez a kényelem meg az sok csábító reklám amivel elárasztanak az interneten folyamatosan kisértenek. Lásd a Wish com portált. Nem tudom, hogy csinálják, de ha bármi után csak úgy érdeklődöm a világhálón másnapra elárasztanak az ezzel kapcsolatos ajánlatokkal. A Wish tényleg vonzó számomra, minden nap annyi sok soha nem használható hülyeséget, kütyűt mutogatnak, hogy türtöztetnem kell magam.  Van amikor hiába mondom, hogy nincs szükségem parittyára, golyóálló mellényre, de még kokúsztejes bokazoknira se, de a képeken látható példányok csak megtetszenek. Egy pöccintés, s másnap már hozza a is postás. Higgyék el nehéz erről a rendelésekről leszokni.
Persze csak óvatosan. Megesik , hogy elszemtelenednek.  Jómagam csak erre szakosodott webkártyával rendelek, biztos ami biztos A bizalom ára az erős bizalmatlanság.
Az internetes vásárlásoknál jön az erős ügyfélhitelesítés, az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani. A 15 ezer forintos pin-kód nélküli vásárlási limit is maradhat jövőre.
A koronavírus-járvány a fizetési szokásokra is hatással volt, többen és többet használták a bankkártyájukat vásárlásra. A járvány megfékezése érdekében ráadásul március 23-án kormányrendeletet adtak ki arról, hogy az érintéses kártyás vásárlási tranzakcióknál 15 ezer forintos összeghatárig ne kérjen pin-kódot a terminál. A kártyás vásárlás terjedésének sok az előnye, de veszélyei is vannak, a visszaélések száma is nőhet például a pin-kód mentes vásárlások összegének növelésével vagy az internetes tranzakciók során, erre pedig a hatóságoknak is reagálniuk kell.

Szokott kártyával vásárolni? Van egy jó hírünk!

Jövőre előírás az erős ügyfélhitelesítés

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a napokban többször is nyilatkozott arról, hogyan alakulnak jövőre a kártyás fizetések. A Napi.hu ezek és az MNB-től kapott válaszok alapján összerakta, mire számíthatnak a kártyabirtokosok 2021-től. Az egyik legfontosabb változás az internetes kártyás vásárlásoknál várható. Az új szabályozással csökkentenék az internetes kártyás vásárlásoknál a visszaélések lehetőségét. A tervek szerint biometrikus azonosító, például ujjlenyomat kell majd az online tranzakcióhoz, vagy egy kódot kell megadni.

Igazából ezt a szabályt már csaknem egy évvel ezelőtt, tavaly szeptember 14-én be kellett volna vezetni az Európai Unió tagállamaiban a többi psd2-szabállyal egyetemben. Az psd2 uniós direktíva egyebek mellett úgynevezett erős ügyfélhitelesítést írt elő a tranzakciók, internetbanki belépések előtt. Az internetbankjába tavaly szeptember óta valóban nem tud már egyetlen magyar banki ügyfél se kétlépcsős azonosítás nélkül belépni, a webáruházak kártyás vásárlásai során viszont egyelőre esetleges, hogy kérnek-e második kódot, például sms-ben érkező számsort a tranzakció jóváhagyásához.

Az MNB az európai felügyeleti hatóságokkal összhangban 2020. december 31-ig adott haladékot a pénzforgalmi szolgáltatóknak (például a bankoknak), hogy kizárólag a fizetési kártyákkal kezdeményezett online fizetési művelet esetében ne alkalmazzák a kötelezően előírt úgynevezett erős ügyfél-hitelesítést. A halasztás indoka az volt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók nem készültek el a szükséges informatikai fejlesztésekkel, mivel nem csak a pénzforgalmi szolgáltatói oldalon szükséges fejleszteni, hanem az internetes kereskedőknél is. 2021-től viszont elvileg nem lesz több kibúvó, a ujjlenyomatos, sms-kódos, arcfelismeréses azonosítás pedig nyilvánvalóan megnehezíti majd a visszaéléseket, hiszen pusztán lopott kártyaadatokkal nem lehet majd vásárolni az interneten.

Gyakorlatban így néz majd ki

A történetet bonyolítja, hogy nem csak a bankoknak kell helyt állniuk a fejlesztés során, de a webáruházaknak is. Bár a vonatkozó szabályozás alapján az erős ügyfél-hitelesítést a pénzforgalmi szolgáltatóknak kell lebonyolítaniuk, bizonyos esetekben a kereskedők közreműködése is szükséges – hívja fel a figyelmet az MNB. A tavalyi halasztásokat is Európa-szerte főleg a kereskedők lobbizták ki azzal fenyegetve a jegybankokat és a hatóságokat, hogy a webshopok 2019. szeptember 14. után leállnak majd, ha ragaszkodnak ehhez a szabályhoz, ami a fogyasztás és a gazdaság visszaeséséhez vezet majd.

Jelenleg is vannak már olyan kártyabirtokosok, akik internetes vásárlás során megtapasztalták már az erős ügyfélhitelesítést. Több olyan bank is van már, amely biztosítja a tranzakció jóváhagyásához az átirányítás lehetőségét és egyedi sms-kód küldését. A biometrikus azonosítás megvalósulhat arcfelismeréssel vagy ujjlenyomat használatával, továbbá megfelelő lehet pin-kóddal és mobil tokennel történő azonosítás is. A konkrét technikai megvalósítások minden banknál egyediek lehetnek, abban viszont nincs eltérés, hogy a szolgáltató kötelessége megfelelően tájékoztatni az ügyfeleket az új hitelesítési elemek bevezetése előtt.

Sehol sem kell majd a készpénz

A másik fontos változás, hogy jövőre az összes olyan kereskedőnél, ahol online pénztárgép működik, biztosítani kell az elektronikus fizetési lehetőséget. Az azonnali fizetési rendszer március 2-i bevezetése óta elvileg valóban nem is lenne szükség készpénzre, hiszen minden cégnek van bankszámlája, amelyre a vásárlók öt másodpercen belül át tudják utalni a vételárat. Ennek ellenére sok helyen várják még el a készpénzes fizetést.

A bankkártyás terminál kézenfekvő megoldás lenne, de sok kereskedő idegenkedik tőle arra hivatkozva, hogy magasak a költségei. A másik ok, amit hivatalosan nem szívesen ismernek el, hogy a terminálok, a bankszámla-mozgások forgalma könnyen ellenőrizhető, a készpénzé ezzel szemben nem, és a készpénzért számla nélkül eladott portékák adótartalmán szintén kereshetnek a cégek.

Hogy január 1-től hogyan vezetik majd be a kereskedők a kötelező elektronikus fizetési lehetőséget, még nem tudni. Elvileg olyan fapados megoldások is megfelelhetnek majd a jogszabálynak, ha megadnak egy bankszámlaszámot, amire átutalhatja a vásárló a vételárat. Ennél kulturáltabb és felhasználóbarátabb megoldásokon több bank és más pénzforgalmi szolgáltató is dolgozik. Vannak például QR-kódon alapuló technológiák, amelyeknél a mobilbankból fizetheti ki az ügyfél a számlát a kód beolvasásával, de szóba jöhet az úgynevezett fizetési kérelem is, amikor a kereskedő elkéri vásárló bankszámlájáról a vételárat, aki a kérelmet jóváhagyva fizethet az áruért.

Maradhat a magasabb kártyalimit

A 15 ezer forintos érintésmentes kártyás vásárlási limit megtartásáról is megy a polémia. Az MNB úgy látja, a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedés bevált, a visszaélések száma nem ugrott meg, érdemes megtartani a magasabb határértéket. A Magyar Bankszövetség felvetette, hogy egy hatástanulmányt azért megérne egy alacsonyabb, például 10 ezer forintos limit megvizsgálása is, hiszen minél magasabb összegnél kér kódot a terminál, annál könnyebb visszaélni az illetéktelen kezekbe került kártyákkal.

A Napi.hu megbízásából készült friss felmérés alapján azonban a lakosság döntő része elégedett a 15 ezer forintos limittel, és nem szeretné, ha ennél alacsonyabb összegnél pin-kódot kellene megadni a boltokban. A magas limit támogatottsága jóformán minden korcsoportban és iskolai végzettség mellett számottevő, egyedül a települések mérete alapján van eltérés: a budapestiek jobban támogatnák, ha a mostani 15 ezer forintról például 10 ezerre csökkentenék az összeghatárt. Vidéken azonban elsöprő népszerűségnek örvend az új limit.

Exit mobile version