Pontosan ma reggel – szeptember harmadikán csütörtökön ismét birtokba vehették a miskolci zsinagóga imatermét. Mint ismeretes tavaly ilyenkor a hitközséget átköltöztették egy Széchenyi úti emeleti helységbe. E miatt az idősebbek nem látogatták az Istentiszteleteket. Hála az állami támogatásnak pályázati keretből a hitközség teljes udvari infrastruktúrája megújult. Pontosan több mint másfélszáz év után.
Szántó István
Related article
Egy újságfotóból lett a balhé – csaknem történt provokáció – a kolléga rákattintott az egyenruha nélküliekre – a szerkesztő meg átsiklott
Most került a kezem ügyébe egy rég megjelent, kivágott újságcikk. Pontosabban egy kép. Amiért a megjelenés másnapján borult a billi. Ebből a felvételből...
Gyuri emlékeit lejegyeztem – milyen volt a Kulacs vendéglő – a szombati Északban jelent meg – Az egykulacsos címmel
Akik rendszeresen olvassák a retro emlékezéseimet az Északban azok tudják, hogy ezek az írások időnként könyvformában is megjelenek. A mai szombati újságban egy...
Ez volt – most jön a java – gyenge kezdés után erős hegymenet – Hajrá Magyarország !
Fáziskésésben vagyok. Ellustultam, kiszámoltam, hogy tavaly legalább húsz százalékkal kevesebbet termelten a gráfon. Könnyebb volt csak úgy összeollózni mások jó írásait mint a...
Volt egyszer egy szabadtéri – megjelent a Miskolci Naplóban – meg egy autósmozi is
Vénségemre megcsömörlöttem a mozik játékfilmjeitől. Ráuntam a giccses, könnyfakasztó és ugráló snittekkel teli amerikai akciófilmekre. Miután kora ifjúságom legélvezetesebb szórakozása a mozizás volt,...
Antikvárium, régiségbolt az Andrássy úton – nagyobb eladótér, még nagyobb választék – várjuk a gyűjtőket és a könyvmolyokat
Nagy divat a régi rádió és tévé a lakásban ...
Az olvasás szentélyében – ezt is én írtam – a könyv a legjobb barát – akár csalódhatsz is benne
Micsoda világba születek, nálunk mindenki olvas. Könyvespolcra nem telik, de a szekrény tetején sorjáznak a legújabb művek. Az olvasólámpa alatt az éjjeliszekrényen állandóan...
Vízi Laci most lenne hetvenesztendős – a holnapi Északban Szeánsz Lacival címmel írok róla
Sokunk emlékeiben él még Vízi László miskolci építész, vállalkozó az IPOSZ hajdani elnöke aki korán itt hagyott minket. Laci nagyon igazságtalanul korán hunyt...
Vágatlanul – vendégem Erdős Gábor külkereskedő – megszerette a motorozást, de sosem pattant nyeregbe – hosszútávú nosztalgika
Különös véletlenek sorozataként fókuszba került a miskolci motorsport az elmúlt hétvégén. Több visszaemlékezésnek is helyet adtam, míg aztán kaptam hideget, meleget. Erdős Gábor...
Időutazás a rozsdatemetőben -megjelent a Miskolci Naplóban -kerestem a saroglyát
A MÉH-telep egy kincsesbánya. Itt csupa olyan van, ami már senkinek nem kell. Egy kisebb dombra való rozsdás vashulladék, biciklivázak, gombolyagba gyűrt drótkupacok,...
Fekete macska a pulton – megjelent a Miskolci Naplóban – addig bolyongtam a félhomályos folyósokon mire kezdtek visszaköszönni
Eljön az idő, amikor élesebben emlékszünk a fél évszázaddal korábbi történésekre, mintsem arra, mit is reggeliztem ma. Kopik a biológiai merevlemezem, viszont...
Na kivagyok – részletek a könyvemből
Na, ki vagyok? Szia, nem ismersz meg? Na, ki vagyok? Maradj, ne mondd meg! Már a nyelvemen van. Köpd ki! Közben az elmeszesedett...
Lejtmérés a múlt századból – éppen velem egyidős – mi célt szolgálhatott – vagy szerencseszámok
Mostanában próbálom felfedezni a városomat. Gyalogos kakukként. Olyan napi hat kilométer húzok le, s ezt az okos telefonom programja is rögzíti. Közben fotózok....
Lakáslátogatás nosztalgiából – megjelent a Miskolci Naplóban – Pirityi Attila a belvárosi tömbrehabról
Túl az ebéd utáni kávézáson, az óceánon túlról jött vendégem egy hirtelen gondolattól vezérelve felpattant a vendéglőben, s bejelentette, látni akarja a lakásukat....
Voltam nyári Mikulás is – megjelent a Miskolci Naplóban – fogadja a köszönésemet, de úgy hiányzok neki, mint púp a hátáról
Tizenkét esztendősen még nem erősségem a korán kelés. Hiába világosodik, félálomban cammogok be életem első munkahelyére, a belkereskedelmi szállítási vállalat telepére. Hét óra...
A Géniusz standnál kezdtem a dedikálást- nem maradt el a sikerélmény – jutott a dícséretből is
Hiába a könyvnap se már a régi. Nekem is lelombozódik a kedvem, amikor egy betérek egy könyváruházba, minek firkálok, hiszen már minden megírtak...
Minden kutatható már a miskolci levéltárban – megjelent a Miskolci Naplóban – Mária Teréziának köszönhetjük az írásbeliség kincsesházait
Óriási a hivatalok levélforgalma. Azt hihetnénk, hogy az elektronikus kommunikációval kevesebb papír fogy, és csak megmenthetjük a kivágásra ítélt erdőségeket. Hiába minden...
Vágatlanul – vendégem, Mohácsi Gábor az Erzsébet Fűrdő Gyógyászati Centrum igazgatója – vattacukrosként kezdte
Vattacukrosként kezdte majd diszkós is volt. Mohácsi Gábor birkózóként a páston is bizonyított. Amerikában úgy mondják, senkit ne kérdezz az első milliójáról....
Már a postás is elkerül – megjelent a Miskolci Naplóban – buzgó levelező voltam és vagyok
Imádok levelet kapni. Valamikor még írni is szerettem. Akkoriban a kopertát még le kellett ragasztani, majd elmenni a trafikba bélyegért és a levelet...